Miután Oroszország 2014-ben, Szocsiban megrendezte a világ legdrágább olimpiáját, most a történelem legtöbbe kerülő, 13,2 milliárd dollárt felemésztő labdarúgó világbajnokságának is otthont ad. A kiadások közel kétharmadát az állami költségvetés állta, csak a többi hárult a magánbefektetőkre. A Szocsiban megrendezett téli olimpia – bár a szervezéssel nem voltak gondok – nem javított Oroszország nemzetközi megítélésén: másfél hónappal az ötkarikás játékok után Oroszország elfoglalta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet, s fokozatosan az is kiderült, hogy az orosz sportolók jó része állami segédlettel doppingolt Szocsi előtt, alatt és után.

MTI / EPA / Jurij Kotcsekov

Oroszországban egyébként mindig is politikai jelentősége volt a sportnak, a nagyversenyek – például az 1980-as moszkvai olimpia – megrendezésével a 145 millió lakosú ország mindig meg akarja mutatni, hogy képes világszínvonalú események házigazdája lenni. Ahogy 1980-ban – egy évvel az afganisztáni szovjet bevonulás után – vagy 2014-ben, most sem zajlott politikai súrlódások nélkül a felkészülés: miközben nem csitultak el az ország sportolói és sportvezetői elleni doppingvádak, látványosan megromlott Moszkva és a Nyugat viszonya, s miután a britek szerint orosz ügynökök megpróbálták Dél-Angliában megölni az orosz–brit exkémet, Szergej Szkripalt, és lányát. Juliját, még a bojkott lehetősége is felvetődött. 

Stadionok – fények és árnyak
A 64 meccsnek helyet adó 12 stadion egy része késve, az utolsó pillanatban készült el, e miatt a szervezők bíróságon próbálják meg visszakövetelni a költségek egy részét. Késve készült el a Nyizsnyij Novgorod-i, a volgográdi, a szaranszki, a szamarai, a jekatyerinburgi, a kalinyingrádi és a rosztovi pálya, a szamarait három nappal ez első tesztmérkőzés előtt, április 25-én adták át. A stadion akár a Patyomkin-falvak modernkori utódjának is tekinthető: a helyiek szerint sok minden nem, vagy nem úgy készült el, ahogyan kellett volna, gondok vannak például az eső- és szennyvíz-elvezetéssel, illetve az áramellátással is. Az egymástól legmesszebb található két pálya – Kalinyingrád és Jekatyerinburg – 3500 kilométerre van egymástól, így a csapatoknak és a szurkolóknak is sokat kell majd utazniuk.

A helyszínek:

1. Luzsnyiki, Moszkva
kapacitás: 81 ezer fő
nyitás: 1956, tejes felújítás után megnyitva 2018-ban
A korábban Lenin-stadionként ismert pálya befogadó képessége korábban 100 ezer volt, s itt rendezték meg a moszkvai olimpiai legfontosabb eseményeit is. A Luzsnyikiban rendezik meg az Oroszország–Szaúd-Arábia-nyitómérkőzést, s itt játsszák majd a döntőt is.

2. Szpartak-stadion, Moszkva
kapacitás: 43.300 fő
nyitás: 2014
A Moszkva észak-nyugati részén fekvő stadion az első állandó hazai pályája az egyik legnépszerűbb moszkvai klubnak, a Szpartaknak. A 22-szeres bajnok korábban több pályán, egyebek mellett a Luzsnyikiban játszotta hazai mérkőzéseit.

3. Nyizsnyij Novgorod stadion, Nyizsnyij Novgorod
kapacitás: 45.300 fő
nyitás: 2018
Nyizsnyij Novgorod Moszkvától mintegy 400 kilométerre fekszik, s az új stadiont – a Volga közelsége miatt – a szél és a víz motívumaival díszítették.  Az építkezés 2015-ben kezdődött, s a pályán a vb után az Olimpijec Nyizsnyij Novgorod csapata játszik majd.

4. Mordovija aréna, Szaranszk
kapacitás: 44.400 fő
nyitás: 2018
Szaranszk Moszkvától keletre mintegy 620 kilométerre található, s a stadion a maga sárga és narancssárga belső terével a legszínesebb pályája lesz. Az építkezés 2010-ben kezdődött, s sokszori halasztás után csak 2017 végén készült el a létesítmény. A vb után elbontják a felső karéjt, így a kapacitás 28 ezerre csökken.

5. Kazany aréna, Kazany
kapacitás: 44.800 fő
nyitás: 2013
Kazany, Tatárföld fővárosa Moszkvától 800 kilométerre található, s ugyanaz az építésziroda tervezte a stadiont,  amelyet a londoni Wembley átépítésével, illetve az új Arsenal-stadion, az Emirates Stadium megépítésével bíztak meg. A pálya a vb után a Rubin Kazany csapaté lesz. 

6. Szamara aréna, Szamara
kapacitás: 44.800
nyitás: 2018
Szamara Moszkvától ezer kilométerre délre található, s a stadiont eredetileg a várostól délre lévő, gyakorlatilag lakatlan szigeten építették volna fel. A terveket végül megváltoztatták, s végül a pálya Szamara északi részén kapott helyet. A vb után a pályát Kozmosz stadionra keresztelik át, s a Krilja Szovjetov nevű csapat birtokába kerül.

7. Jekatyerinburg Aréna, Jekatyerinburg
kapacitás: 35.700
nyitás: 1953 (az ideiglenes nézőszektorokat és a tetőt 2018-ban adták át)
Az Európa és Ázsia határán fekvő Jekatyerinburg Moszkvától 1800 kilométerre délkeletre fekszik, s a városi stadiont ideiglenes nézőszektorokkal bővítették ki, hogy megfeleljen annak a FIFA-előírásnak, melynek értelmében legalább 35 ezresnek kell lenniük a vb-meccseknek otthont adó pályáknak. A stadion az Ural Jekatyerinburg hazai pályája.

8. Szentpétervár stadion, Szentpétervár
kapacitás: 68.100
nyitás: 2017
Oroszország második legnagyobb városa 700 kilométerre található a fővárostól, s a stadiont, a Zenyit Arénát 2007-ben kezdték építeni, s 2009-ben kellett volna átadni. Az első időben a költségek jó részét a Gazprom állami gázipari monopólium állta, ám a cég végül kivonult a projektből, s a finanszírozási kényszer a városi költségvetés nyakába szakadt.  Az építkezés folyamatosan drágult, az eredeti tervek szerint a stadion 250 millió dollárba került volna, ám a költségek jóval 700 millió fölé nőttek.

9. Kalinyingrád Stadion, Kalinyingrád
kapacitás: 35.200
nyitás:  2018
A Lengyelország és Litvánia közé ékelt kalinyingrádi orosz exklávéban épített stadion  felhúzása nem ment egyszerűen: a kivitelezés késett, az első építővállalat pedig menetközben csődöt jelentette. Végül vissza kellett nyesni a terveket: az eredetileg 45 ezres, fedett stadionból 35 ezres, szabad ég alatti nézőtérrel rendelkező pálya lett. A vb után elbontanak 10 ezer nézőhelyet, s apálya a második osztályban játszó Baltika stadionja lesz. A tavalyi szezonban az átlagos nézőszám alig haladta meg a háromezret.

10. Volgográd Aréna, Volgográd
kapacitás: 45.600
nyitás: 2018
Az egykori Sztálingrád Moszkvától ezer kilométerre délre található, s az új pályát az 1958-ban épített Központi Stadion helyére építették.  Sokak szerint ez a pálya a legkülönlegesebb: a tetőszerkezetet tartódrótkötelek bicikliküllőkre emlékeztetnek. A volgográdi stadionban is elbontanak tízezer helyet, s a pályán a Rotor Volgográd játssza majd mérkőzéseit.

11. Rosztov Aréna, Rosztov
kapacitás: 45.100
nyitás: 2018
A rosztovi pálya építését 2013-ban kezdték, s a tervezettnél közel egy évvel később, idén tavasszal adták át a pályát. A Moszkvától 1100 kilométerre lévő városban részben az is akadályozta a munkálatokat, hogy sorra találtak a földben második világháborús, fel nem robbant bombákat és tüzérségi lövedékeket. A belső kerületektől délre lévő stadiont úgy helyezték el, hogy az egy új városközpont egyik központi eleme legyen. Rosztovban a vb után húszezer ülést bontanak el, a pálya a Rosztov csapatáé lesz. 

12. Fist stadion, Szocsi
kapacitás:  47.700
nyitás: 2013
A Fist stadion a 2014-es téli olimpia egyik központi létesítménye v olt, tetőszerkezete egy havas hegytetőre emlékeztet, ami már csak azért sem véletlen, mert a Fist egy csúcs a Kaukázusban, s a szó magyarul „fehér fejet” jelent. A fővárostól 1700 kilométerre lévő Szocsi a legdélebbi vb-helyszín, a város Oroszország legfontosabb fekete-tengeri üdülővárosa.

Biztonság , biztonság, biztonság...

Oroszország nem bízza a véletlenre a biztonság szavatolását. Az Iszlám Állam terroristái, illetve a függetlenségpárti csecsen fegyveresek az utóbbi években több terrorcselekményt is elkövettek az országban, s a hatóságok sorra tartóztatják le a gyanús személyeket. Az utóbbi hónapokban több olyan hír is napvilágot látott, amely szerint a szélsőséges iszlamisták merényleteket terveztek a vb-helyszíneken, ám a hatóságok állítják: lefülelték a szervezkedőket.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelentős nemzetközi események alkalmával annyira megszigorítják Oroszországban a biztonsági intézkedéseket, hogy végül sikerül megelőzni a terrorista támadásokat. Így volt ez 2014-ben Szocsi esetében is, s most is elsőrendű fontosságú Moszkva számára, hogy a vb-t ne szennyezzék be vérrel. Viszont most annyi előnye lehet a merényletekre készülőknek, hogy nem egy városban, hanem 12 helyszínen kell szavatolni a biztonságot.

A terrorakciók mellett az oroszok ki akarják zárni a komoly balesetek, tűzvészek veszélyét is: korlátozzák a forgalmat, külön odafigyelnek a teherautók közlekedésére, s egyes városokban még a kerti grillsütést is betiltották, nehogy egy szikra miatt lángba boruljon a rendező város. A vb idejére leállították a veszélyes üzemeket, erőteljesen korlátozzák az italeladásokat és felfüggesztették a lőfegyverek vételét és eladását is.