Tokió 2020
Sosem volt még ilyen olimpia, mint a tokiói - egy évet csúszott, szigorú járványügyi szabályok mellett, nézők nélkül, állandó fenyegetettség mellett zajlott. De lezajlott, és így is jó volt. És így is megvoltak a felemelő vagy drámai pillanatai, így is akadtak hősök, ünnepeltünk legendákat és fedeztünk fel új csillagokat. A hvg.hu cikksorozatában mindezeket megtalálja.
A szombati előfutamból 12.97 másodperces idővel jutott tovább Kozák Luca, vasárnap pedig az elődöntő első futamában, a nyolcas pályán várta, hogy nekivághasson a 100 méteres távnak a 70 ezres tokiói Nemzeti Stadionban, nagyjából 10-12 ezer vendég, újságíró és fotós előtt. A közönség soraiból többen is biztatták: „hajrá, Luca!”
A 25 éves gátfutó nem rajtolt jól, de az első gátak után megkezdte a felzárkózást, a táv közepén azonban elvesztette az egyensúlyát, és a hetedik akadályt már nem is tudta venni. Leült előtte, és sírva fakadt, miközben a többiek célba értek.
Ugyanott a jamaicai Yanique Thompson el is esett, hosszú másodpercekig feküdt a gát alatt. Amikor Kozák felállt, odament hozzá, felsegítette, és együtt sétáltak le a pályáról. A jelenlévők hosszan tapsolták a gesztust.
„A harmadik-negyedik gátnak aláfutottam, aztán a hetediket letalpaltam és ennyi volt. Ez van, amikor nem magamra figyelek, csak megyek előre. Most rengeteg érzelem van bennem, nem így jöttem ki, hogy ez lesz a vége. De lesz még olimpiám” – mondta Kozák a versenye után az M4 Sportnak.
