Miután a nyarat kiélveztük a sportban, ősszel nyomasztó visszaélésekről érkeztek a hírek
A járvány miatt rendhagyóra sikerült az elmúlt év a sportban, telis-tele volt a naptár a 2020-ról elhalasztott eseményekkel, amelyek közül kiemelkedett a részben Budapesten rendezett foci-Eb és az olimpia. Felidézzük a legemlékezetesebb pillanatokat, a legnagyobb sikereket, bukásokat és a torokszorító pillanatokat.
Emlékeznek még arra, hogy a magyar férfi kézilabda-válogatott hatgólos előnyt elszórva, hosszabbításban esett ki az egyiptomi világbajnokságról a negyeddöntőben? Hogy Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke év elején arról beszélt, hogy nem kell több stadiont építeni? Hát arra, hogy a Tampa Bay Buccaneers legyőzte a Kansas City Chiefst a 43 éves, abban a szezonban hozzájuk igazolt Tom Brady vezetésével az NFL döntőjében? Annyi, de annyi minden történt tavaly, hogy nem könnyű felidézni minden érdekes momentumot, de akadnak olyan képek, mozzanatok, amelyek beleégtek a retinákba és az agyakba.
Azt például bizonyosan nem nehéz egyetlen sportrajongónak sem felidéznie, amikor Szilágyi Áron diadalittasan lökte az öklét a magasba, miután egész nap pazarul vívott, a tokiói olimpia döntőjében pedig 15-7-re győzte le az olasz Luigi Samelét. Olyasmit vitt végbe, ami a sportágában még soha senkinek sem sikerült: háromszoros egyéni kardvívó olimpiai bajnok lett. Néhány nap múlva aztán a csapatot is éremhez – bronzhoz – segítette. Hogy micsoda munkát végzett el a siker érdekében, azt az Egy mindenkiért című dokumentumfilm örökítette meg.
Az éremgyűjtést a magyar küldöttség számára a különleges biztonsági előírások és zárt kapuk mögött tartott játékokon a párbajtőröző Siklósi Gergely folytatta egy szépen csillogó ezüsttel, majd az úszó Milák Kristóf következett, aki – bár elszakította az úszónadrágját és az akkreditációs kártyáját is elhagyta a döntője előtt – hatalmas előnnyel győzött 200 méter pillangón. A szám rövidebb távján is csak egyvalaki, az amerikai favorit, Caeleb Dressel tudott jobbat úszni nála. Fura módon ezzel az eredménnyel elégedettebb volt a húszéves klasszis, aki 200-on, a fő számában arra készült, hogy megdönti a saját világrekordját. Az olimpia idején kapott nagyobb nyilvánosságot, hogy Milák és az edzője, Selmeci Attila kapcsolata már hosszú ideje nem volt felhőtlen, ősszel el is váltak az útjaik.
A fenti sorok csupán az elmúlt huszonöt év legjobb magyar olimpiai szereplését jelentő húsz érem negyedét idézik fel csupán. Nem kevésbé emlékezetes a Rióban érzett feszültségtől összeomló, most a bronzéremig menetelő cselgáncsozó, Tóth Krisztián teljesítménye. Vagy a birkózó Lőrincz testvérek, az egymást mindenben támogató Tamás és Viktor aranya és ezüstje. A legtöbb medált felmarkoló kajakozók – Tótka Sándor, Kopasz Bálint, a női kajak kettes és négyes, Varga Ádám és Csipes Tamara – boldog pillanatai a dobogón. A nyíltvízi úszó Rasovszky Kristóf mosolya, miután ezüstérmesként hagyta el a Tokiói-öböl tisztának közel sem nevezhető vizét. A vitorlázó Berecz Zsombor küzdelme és elképesztő második helye. A karatés Hárspataki Gábor három másodperccel a küzdelem vége előtt bevitt, bronzérmet érő fejrúgása. Az öttusázó Kovács Sarolta harmadik helye azután, hogy áprilisban vérrögöt találtak a műtött lábában és egy hónapig nem hogy edzeni, még az ágyból felkelni sem engedték. Vagy a férfi és a női pólóválogatott tagjainak könnyei, miután megtörték a jeget: az előbbiek újra, az utóbbiak először örülhettek olimpiai éremnek. És akkor még nem beszéltünk az olyan váratlan sikerekről mint a mountain bike-os Vas Kata Blanka negyedik vagy a taekwondós Salim Omar ötödik helye.
Megmutatta azt is Tokió, hogy a szurkolók mennyire különbözőképpen tudják értékelni ugyanazt az eredményt attól függően, hogy ki éri el. A pályafutása során az olimpiai aranyon kívül minden mást többször is megnyerő Cseh László 200 méter vegyesen ugyanúgy hetedik lett, mint Rio háromszoros olimpiai bajnoka, Hosszú Katinka. De míg előbbit a küzdés bajnokaként búcsúztatták utolsó versenyén, utóbbit többnyire kritizálták, amiért megközelíteni sem tudta a korábbi eredményeit - Tokióban a legjobb helyezése ötödik volt.
És ha már Cseh László: ő robbantotta ki a magyar sportélet idei botrányainak egyik legszomorúbbját, amikor egy interjúban – azt követően, hogy már több nyilatkozatában utalt rá – nyíltan kimondta: korábbi edzője, Turi György lelkileg és fizikailag is bántalmazta a Kőbányán eltöltött évei alatt. Szavait Turi több már visszavonult és még aktív tanítványa is megerősítette, aminek nyomán a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) vizsgálatot indított. Turi lemondott a szervezetben betöltött tisztségeiről, a klubjában azonban tovább dolgozhat szakosztályvezetőként. A MÚSZ vezetése úgy nyilatkozott, ez a kőbányaiak döntése, amelybe ők nem kívánnak beleszólni.
A Wladár Sándor vezette szövetség fegyelmi, illetve gyermekvédelmi bizottsága nem pihenhetett sokat, újabb vizsgálatot indított, ugyanis Szilágyi Liliána ifjúsági olimpiai bajnok úszó, aki már a Turi-ügy idején elítélt „mindennemű abúzust uszodán belül vagy kívül, az élet minden területén”, december végén megosztotta a saját történetét is. Azt állítja, hogy az apja testileg, lelkileg és szexuálisan is bántalmazta gyerekkorától kezdve. A korábbi úszó olimpikon, jelenleg ügyvédként dolgozó Szilágyi Zoltánnak úszóklubja van, ennek tagja Liliána testvére, Gerda. A fiatalabb Szilágyi lány, miután nővére és édesanyja az állítólagos bántalmazások hatására 2016-ban kilépett a családból, az apjával maradt; a férfi és ő is tagadja Liliána vádjait.
Wladár az év utolsó napjaiban nem csak amiatt hallatott magáról, hogy vizsgálatot ígért a Szilágyi-ügyben: ő volt az egyik leghangosabb kritikusa Kulcsár Krisztiánnak, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökének, akitől a szervezet tagsága a december 30-i rendkívüli közgyűlésen megvonta a bizalmat. Kulcsár, aki 2017 májusa óta vezette a MOB-ot, január 31-i hatállyal távozik, sajtóértesülések szerint Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója lehet az utóda.
Térjünk még egy kicsit vissza Tokióba, az év nagy sportpillanatai közül ugyanis nem lehet kihagyni azt, hogy Simone Biles, a négyszeres olimpiai és 19-szeres világbajnok tornász – ahogy akkor írtuk – élt a beleszólás jogával, amikor visszalépett a versenyzéstől, és újrafogalmazta, hogy mit jelent a siker. Az amerikai sportoló úgy döntött a csapatverseny közben, hogy a mentális egészsége – és társai éremesélyei érdekében – nem folytatja, és kihagyja az egyéni összetett küzdelmeit is, amelynek címvédője volt. Azért határozott így, mert tapasztalta magán a twisties nevű jelenséget, amit más tornászok úgy írtak le, hogy az izommemória lényegében lekapcsol, miközben a sportoló éppen a levegőben van és forog, így aztán teljesen elveszíti a tájékozódóképességét. Mindez könnyen súlyos sérüléshez vezethet, az egyébként is karrierje vége felé közeledő Biles pedig nem volt hajlandó ezt megkockáztatni. Bebizonyította: el lehet oszlatni azt a sztereotípiát, amely szerint egy élsportoló nem mutathat a gyengeséget. A gerenda döntőjére azért végül visszatért, és elhozta a bronzot. Hogy miért pont ezen a szeren vállalta mégis a versenyzést, arról itt írtunk.
Jó visszagondolni a két magasugró, a katari Mutaz Barsim és az olasz Gianmarco Tamberi vetélkedésére is, amelynek végén mindketten aranyéremmel a nyakukban állhattak fel a dobogó legmagasabb fokára. A két atléta, akik civilben is jó barátok, még elsőre megugrották a 237 centiméteres magasságot, a 239 azonban már egyiküknek sem sikerült. A versenybíró felajánlotta nekik, hogy döntsenek szétugrással az olimpiai bajnoki cím sorsáról, amikor Barsim azt kérdezte: „Kaphatunk mindketten aranyat?” A válasz határozott igen volt. Közös örömük pillanatait sokáig nem felejtik el azok, akik tanúi voltak.
Annika Schleu szereplése már sokkal kevésbé kellemes emlék, főleg, ha tisztában vagyunk a sportágában, az öttusában azóta lezajlott eseményekkel. A versenyben élen álló ötszörös világ- és háromszoros Európa-bajnok német sportolót azzal a Saint Boy nevű lóval hozta össze a (bal)szerencse, amellyel korábban már 2017 világbajnokának, Gulnaz Gubajdullinának is meggyűlt a baja. Az állat az orosznak többször ellenszegült, nem volt hajlandó ugrani, Schleuval a nyergében azonban már elindulni sem akart. A német teljesen összeomlott, zokogva próbálta mozgásra késztetni Saint Boyt, miközben edzője, Kim Rasner a televíziós közvetítés tanúsága szerint ököllel megütötte a lovat, és arra biztatta a versenyzőt, hogy használja keményen a pálcáját. A versenyző az utolsó helyen végzett, az edzőt pedig utólag kizárták a versenyről, majd írásbeli megrovásban részesítették és állatvédelmi képzésre küldték. Ősszel a Nemzetközi Öttusaszövetség úgy döntött, hogy a 2024-es párizsi olimpia után ejti a lovaglást a tusák közül, és egy másik sporttal helyettesíti. Hogy mivel, azt még ma sem lehet tudni. Ez ellen számos ország, köztük Magyarország sportági szövetsége is tiltakozott, hiába.
Lazán, de az olimpiához kapcsolódik még Péni István és Sidi Péter sztorija is, amely az év legnagyobb lebukását hozta a magyar sportban. Nem volt titok, hogy a két rivális kapcsolata finoman szólva sem felhőtlen, nem sokan gondolták volna azonban, hogy Sidi filmbe illő módon próbálja meg ellehetetleníteni Péni olimpiai részvételét: egy márciusi versenyen bement a hotelszobájába, és tiltott szernek számító furoszemidet csempészett a táplálékkiegészítőjébe. Sidi azt nem tagadta, hogy járt versenytársa szobájában, ám azt állította, hogy meghívásra érkezett, és semmi köze sem volt a manipulált vitaminhoz. A magyar szövetség két évre eltiltotta, a nemzetközi pedig bizonyítottnak látta, hogy Péni szabotázs áldozata lett, ezért felmentette a doppingvétség gyanúja alól. A sportlövő legjobb eredménye egy 5. helyezés lett a légpuskások versenyében.
A nyár másik nagy, szintén elhalasztott, részben Budapesten zajlott sporteseménye, a foci-Eb a mámoros pillanatok mellett szívfájdalmat is okozott a magyar futballrajongóknak. A válogatott a címvédő portugálokkal a hajráig tudta tartani a lépést, aztán nyolc perc alatt kapott három gólt a Puskás Arénában. A következő meccsén aztán a világbajnok franciákkal került szembe, és bár a vége 1-1 lett, alaposan meglepte őket: az első félidő végén Fiola Attila góljával vezetett is. A MOL Fehérvár védőjének gólöröme különösen emlékezetesre sikerült, főleg a szpíker, Szalay Edit számára, akinek az asztalát a pályáról kirohanó játékos kis híján felborította. Fiolának elégtételt jelenthetett a találat: a 2016-os kontinenstornán már az első, osztrákok elleni meccsen súlyosan megsérült, és ott kellett hagynia a csapatot.
A magyarok a németek ellen játszották a harmadik meccsüket – amely előtt napokig arról szólt a vita, hogy kapjon-e szivárványos kivilágítást a müncheni stadion a homoszexualitást a pedofíliával összemosó magyar törvény elfogadása miatt –, ahol még a továbbjutásra is megvolt az esély, de a 84. percben esett második német gól megpecsételte az együttes sorsát. A kép, amely a második magyar találatot szerző Schäfer Andrást vigasztaló Marco Rossi szövetségi kapitányról készült, biztosan hosszú időre beleégett a magyar szurkolók emlékezetébe. Akárcsak az oda-vissza vereség Albánia ellen az őszi világbajnoki selejtezősorozatban, amelyek miatt – hiába az angolok és a lengyelek ellen idegenben bemutatott bravúrok – biztossá vált, hogy a csapat lemarad a jövő évi, katari vb-ről.
Az Eb-n sajnos nem a futball szolgáltatta a legdrámaibb pillanatokat: jó fél órán át emberek milliói azért szurkoltak, hogy végre jó hírek érkezzenek a dán válogatott játékosáról, Christian Eriksenről, aki a finnek elleni mérkőzés 43. percében összeesett a pályán. Míg a gyepen a focista életéért küzdöttek az orvosok, a tornát közvetítő M4 Sport stúdiójában az egyik meghívott szakértő, Bognár György, a Paks vezetőedzője egyre vehemensebben magyarázta, hogy a meccset le kellene játszani. Végül már szabályosan háborgott amiatt, hogy miért nem döntenek már a folytatásról: akit megviselt, ami a sporttársával történt, cseréljék le, aztán vágjanak végre bele. Bognárt aznap nem küldték el a stúdióból, de a további mérkőzésekre már nem tért vissza. Állítólag maga döntött úgy, hogy nem szerepel többet.
Bognárral aznap az a Petry Zsolt is ott volt a stúdióban, akit áprilisban elküldött a Hertha BSC, miután interjú jelent meg vele a Magyar Nemzetben a klubvezetés tudta nélkül. Petry egyebek mellett arról beszélt, hogy a nemzeti oldallal szimpatizál, hogy az európai bevándorláspolitika szerinte az erkölcsi leépülés megnyilvánulása, s azt is kijelentette, hogy nem érti, miért állt ki Gulácsi Péter, a magyar futballválogatott és az RB Leipzig kapusa a homoszexuális, transzvesztita és egyéb nemi identitású emberek mellett. A berliniek arra hivatkozva váltak meg a magyar szakembertől, hogy a szavai nem vágnak egybe az általuk vallott értékekkel. S hogy mi volt Gulácsi „bűne”, amely miatt a magyar válogatott szurkolói kemény magjának egy része is ellene fordult? Azt írta a közösségi oldalán, hogy „minden embernek joga van az egyenlőséghez. Ugyanúgy, ahogy minden gyereknek joga van boldog családban felnőni, alkossa azt a családot bármennyi, bármilyen nemű, bármilyen színű, bármilyen vallású ember. Én kiállok a szivárványcsaládok mellett!”
Petry kirúgásával elveszítette magyar kollégáját a Herthánál Dárdai Pál, akit januárban tettek meg újra vezetőedzőnek a klub első csapatánál. 2015 és 2019 között már dolgozott ezen a poszton, majd az utánpótlás-együtteshez került. A korábbi magyar szövetségi kapitánynak az előző szezon végén sikerült kiharcolnia a csapattal a bennmaradást, az újabb sikerek azonban elmaradtak, és november végén, az Augsburg elleni döntetlen után újra kiadták az útját. Sokkal, de sokkal jobb éve volt Lőw Zsoltnak, akinek személyében először lett magyar edző Bajnokok Ligája-győztes. A Paris Saint-Germaintől elbocsátott, és a Chelsea-hez szerződtetett Thomas Tuchel segítőjeként a Manchester City ellenében jutott fel az európai klubfutball csúcsára.
Összefoglalónk végére maradtak az egyéni sportágak. Például a kerékpár, amelyben soha olyan előkelő pozícióban nem tekert még magyar versenyző mint Valter Attila az olasz országúti körversenyen, a Giro d'Italián. Három napig viselhette az összetettben az élen állónak járó rózsaszín trikót, és végül a 14. lett. A tiszteletére még a Puskás Arénát is megfestették.
A teniszező Fucsovics Márton legnagyobb junior sikere helyszínén, Wimbledonban egészen a negyeddöntőig jutott, így ő lett az első magyar Taróczy Balázs 1981-es párizsi menetelése óta, aki a legjobb nyolc között szerepelhetett Grand Slam-tornán. Ráadásul úgy érte el ezt a sikert, hogy aktuális mumusát, Andrej Rubljovot is sikerült legyőznie. Végül a későbbi győztes, Novak Djokovic állította meg. És ha már tenisz: döbbenetes, amit a 18 éves brit tehetség, Emma Raducanu véghezvitt a US Openen.
Soha nem tapasztalt izgalmakat hozott a három hete véget ért F1-es szezon, amelynek végén Max Verstappen (Red Bull) elhódította a világbajnoki címet a hétszeres győztes Lewis Hamiltontól (Mercedes). Néhány napig úgy volt, hogy a németek megtámadják a kaotikusra sikerült utolsó futamon hozott versenyigazgatói döntéseket, de végül elfogadták az eredményt. Autósportban magyar siker is született 2021-ben: megnyerte a kamion-Eb-t Kiss Norbert, így már háromszoros bajnoknak mondhatja magát.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
