Mivel sürget az idő, januárban tartják a kézilabda Európa-bajnokságot, most a földhasználati és szolgalmi jogokat hagyják figyelmen kívül a telkek kialakításánál.
A kézilabdacsarnok kiemelt budapesti fejlesztéssé és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló rendeletet már októberben úgy módosították, hogy az érintett ingatlanokból kialakított telkek egyidejűleg több különböző építési övezetbe is tartozhatnak, új építmény a telken belül jelölt szabályozási vonal és építési övezeti határ figyelembevétele nélkül elhelyezhető. Továbbá törölték azt a feltételt, hogy a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a helyi építési szabályzatban előírt telekhatár-rendezés ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése, és a helyi (azaz IX. kerületi) településrendezési terv alapján előírt infrastruktúra-fejlesztések elmaradása sem lehet akadálya az engedélynek. A biztonság kedvéért pedig a telekalakítási közigazgatási hatósági eljárásokban eljáró szakhatóságként a fideszes vezetésű V. kerület jegyzőjét jelölték ki, hogy a területileg illetékes, ellenzéki vezetésű Ferencvárosnak ne maradjon ebbe beleszólása.
A kedd este közzétett újabb módosítás szerint a telekalakítás során nincs szükség a jogtulajdonos hozzájárulására, ha a telken megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog, szolgalmi jog vagy állandó jellegű földmérési jelek vagy villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog és vezetékjog érvényes.
A jelek szerint valahányszor a beruházó valamilyen törvényi akadályba ütközik, nem a megoldást keresi, hanem a kormánnyal elháríttatja az akadályt, még akkor is, ha az például a közművek működését nehezíti.
A kormányrendelet, mint az ilyen esetekben mindig, már szerdától hatályos, és a folyamatban lévő hatósági ügyekre is vonatkozik. Hogy konkrétan kinek milyen jogait hagyják figyelmen kívül ennek alapján, az nem derül ki a szövegből.
