Ronaldótól hangos a portugál válogatott: kirúgják a Manchester Unitedből, elmegy a vébére, gólt lő, lecserélik, puffog, balhézik, a szövetségi kapitánya beszól neki, majd padoztatja, mire ő azt kéri, hadd menjen haza, majd családja is kéri, hogy hadd menjen haza, majd azt mondja, ő nem is akart hazamenni… Időközben a portugál csapat őt kirakja a sajtó elé, hogy hadd csámcsogjunk rajta, mert addig sem nekik kell vele foglalkozniuk és építhetik a saját focijukat.

Építhetik azt a Goncalo Ramost, aki 21 évesen mesterhármassal mutatkozott be Svájc ellen Ronaldót helyettesítve, építhetik a lassan szélsőként is tökéletesen beváló Joao Félixet, és szűkölhetnek, mert a sérült Nuno Mendes helyett Raphael Guerreirónak kell szembenéznie Achraf Hakimivel.

Bizony, jönnek a marokkóiak. Jön az a csapat, ami hazazavarta a tizenéve lejárt tiki-takára építő Luis Enriquét. Marokkó és Portugália meccse attól lehet igazán izgalmas, hogy egyik csapat sem a labdabirtoklásra épített eddig: mindketten a középpálya leuralására rendezkedtek be. Marokkó szövetségi kapitánya a meccs előtt jellemzően 4-3-3-as formációt ad le a hivatalos adatlapon, azonban a gyakorlatban a pályán 4-1-4-1-et látunk, amiben a csatároknak és az egy szem középpályásnak (jellemzően Amrabat) még a hátán is van szeme. A 4-1-4-1 ugyanis védekezésben is működik: itt nincs olyan, hogy valaki nem lép vissza, vagy nem védekezik, a marokkói csapatnál fegyelmezettebbet kár is keresni a vébén. Elemzések szerint míg a csoportkörben a csapat hosszúsága meghaladta a 22 métert, a rengeteget passzoló spanyolok ellen ezt 19,5-re húzták össze. Tanulékonyak, ütőképesek. Talán a világbajnokság egyik legjobb meccsét hozza a párharcuk.

--- voting control ---

Anglia a csoportban megizzadt az Egyesült Államokkal, de előtte könnyen verte Iránt, még könnyebben Walest. A nyolcaddöntőben jött Szenegál, ami nem tudta velük felvenni a versenyt. Anglia ígéretes, de a focijukból eddig még hiányzik valami. Valami olyan, ami viszont a franciáknál adott, és legfőképp Kylian Mbappén látni. Az a tudat, hogy ő – mondjon akárki akármit – meg fogja nyerni a világbajnokságot, ehhez pedig ha kell, cipeli a hátán az egész csapatot.

Hasonlót érezhetett Mbappé PSG-s csapattársa, Neymar Jr. a brazilokkal. Mbappé pedig tanulhat az ő példájából: a brazilok eddig gyakorlatilag aláztak a vébén, a horvátok mégis fogást találtak rajtuk, sőt, kiejtették őket. Anglia pedig papíron jóval erősebb, mint Horvátország, szóval van mitől tartaniuk.

--- voting control ---