A mérkőzések háromnegyed részét rendeznék meg Szaúd-Arábiában, a többit Egyiptomban és Görögországban, azokban a vadonatúj stadionokban, amelyeket szaúdi pénzen építenének. A brüsszeli Politico értesülései szerint Mohamed bin Szalman herceg még tavaly nyáron találkozott Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnökkel, aki rá is bólintott a közös pályázatra. Tette ezt annak ellenére, hogy a 2004-ben, 9 milliárd dolláros beruházással megvalósított athéni olimpia körül kínos korrupciós botránysorozat robbant ki, és Szaúd-Arábia ezen a téren szintén híres arról, hogy szereti megvásárolni a döntéshozókat. Mohamed bin Szalman herceg őszintén csodálja Katar emírjét, aki 200 ezer lakosú kis országát feltette a térképre a futball-világbajnoksággal. A szaúdi trónörökös összeölelkezett Katar emírjével, akivel évekig haragban voltak, a futball-vb alkalmából.

Hogy szerezte meg Katar a 2022-es futball-világbajnokságot?

Nicolas Sarkozy, Franciaország magyar származású elnöke lelkes szurkolója a Paris Saint-Germain csapatának, amelynek viszont nem volt elég pénze ahhoz, hogy világsztárokat vásároljon. Katar jelenlegi emírje, aki akkor még csak trónörökös volt, felajánlotta Franciaország elnökének: megveszi a PSG csapatát, amelyet 2 milliárd euróval mindjárt fel is tőkésít. Cserébe azt kéri, hogy a francia elnök intézze el: a 2022-es futball-világbajnokság Katarban legyen, ahol addig semmilyen futballélet nem folyt. A FIFA pedig odaígérte a világbajnokságot az USA-nak. Sarkozy elnök meghívta az Elysée palotába Michel Platinit. Az egykori legendás középpályás akkoriban az UEFA első, a FIFA második embere volt Sepp Blatter mögött. Hármasban a katari trónörökössel, a mostani emírrel megkötötték az üzletet. Platini elintézte, hogy a FIFA vezetése megszavazza Katar rendezési jogát. Az Egyesült Államokban felrobbantak a dühtől, és megindult a korrupciós vizsgálat a FIFA ellen. Egyre-másra buktak le a vezetők, végül Sepp Blatter és Michel Platini is lemondásra kényszerült. Blatter a katari vb előtt önkritikusan úgy nyilatkozott: „nem kellett volna Katarnak adni a világbajnokságot.” Bár a korrupció lelepleződött, de Katar megrendezhette a világbajnokságot. A következő vb-t az USA kapta Kanadával és Mexikóval együtt.

Mennyire reális a szaúdi terv a 2030-as világbajnokságra?

Mohamed bin Szalman herceg is tisztában van azzal, hogy Katar után nyolc évvel nehéz lenne elfogadtatni egy újabb világbajnokságot a Közel-Keleten még akkor is, ha Szaúd-Arábiának azért van futballélete, amelyet most épp Cristiano Ronaldo leigazolásával akartak megmutatni a világnak. Az energiaválságon meggazdagodott Szaúd-Arábia ezért nem egyedül, hanem Görögországgal és Egyiptommal együtt vállalná a rendezést. Egy vb három kontinensen – ezzel a reklámszöveggel akarják eladni ezt a kissé furcsa konstrukciót.

A tervnek az sem tesz jót, hogy az ötletgazdának véres a keze, hiszen hozzákötik egy szaúdi ellenzéki újságíró megöletését a sivatagi királyság isztambuli főkonzulátusán. Az ügyből világbotrány lett, mert az újságíró az Egyesült Államokban élt, és a Washington Postnak dolgozott. Ráadásul Szaúd-Arábia washingtoni nagykövete, Kalid bin Szalman herceg, megesküdött a Koránra, hogy nem esik bántódása. Mohamed bin Szalman bocsánatot kért a családtól, és abban bízik, hogy az energiaválság miatt a világ hajlandó megfeledkezni a véres incidensről.

Nagyobb gondot jelenthetnek a vetélytársak: két csapat is pályázik a 2030-as futball-világbajnokságra. Az egyik európai, amely arra hivatkozhat, hogy már régen volt itt ilyen világtorna. A másik érv: a harcban álló Ukrajna lenne az egyik rendező, a másik kettő pedig Portugália és Spanyolország.

A másik vetélytárs dél-amerikai, ez élen Argentínával, amely megnyerte a világbajnokságot Katarban. A három másik pályázó: Chile, Paraguay és Uruguay.

Ezekhez a pályázókhoz képest Szaúd-Arábia labdába sem rúghatna, de Katar példája jól megmutatta, hogy a sportban is a pénz beszél.

A FIFA jövőre dönt arról, hogy hol legyen a 2030-as világbajnokság.