Zalaegerszeg-Budafok - néhány éve ez még egy NB II-es középmezőnybeli meccs volt, most viszont jókora meglepetésre a Magyar Kupa döntőjére jött össze ez a párosítás. A ZTE most már első osztályú, a Budafok továbbra is a második ligában szerepel, egyikük sem számított nagy esélyesnek a sorozat előtt. Az 1984-ben fordult elő utoljára, hogy egy másodosztályú csapat nyerje a kupát, akkor a Siófoknak sikerült ez a bravúr. A Budafok még soha nem volt kupadöntőben, a Zalaegerszeg pedig története folyamán csak egyszer, 2010-ben (akkor is vesztett).

Pörgős, de a tétet leszámítva nem kimondottan izgalmas meccsen jutottak túl a csapatok a 90 percen anélkül, hogy bárkinek is sikerült volna gólt szereznie - egy budafoki kapufa jelentett nagyobb eseményt, valamint percekkel a lefújás előtt egy nagy zalaegerszegi helyzet -, így jöhetett a hosszabbítás.

Az a kétszer tizenöt perc már inkább arról szólt, hogy mindenki bírja erővel végig és túl sok kockázatot ne vállaljon. A Zalaegerszeg valamivel aktívabb volt ekkoriban, de azért az osztálykülönbség nem látszott a két csapat között.

Amikor viszont már úgy tűnt, hogy mindenki a tizenegyesekre spórol, a 117. percben megszerezte a vezetést a Zalaegerszeg. Egy felszabadítani igyekvő budafoki védő a saját csapattársát találta telibe, a labda így Németh Dániel elé pattant, aki egyedül maradt a kapussal szemben, és kisodródva, nagy erővel lőtt a kapuba.

És még mindig nem volt vége: a 122. percben, már a hosszabbítás eredeti idején is túl szabadrúgáshoz jutott a Zalaegerszeg nagyjából 25 méterre szemben a kaputól, Szalay Szabolcs pedig hatalmas gólt rúgott. A gólöröm után már nem is folytatódott a meccs, a Zalaegerszeg lett a kupagyőztes.