A Premier League 1992-es indulása óta még nem volt ilyen szezon, mint a mostani. Miért mondjuk ezt? Ha körbenézünk az európai bajnokságokban, azt láthatjuk, hogy az érdemi kérdések nagyjából már mindenhol eldőltek. Franciaországban a Paris Saint-Germain 10 ponttal vezet a második Brest előtt, a Bundesligában szintén 10 ponttal előzi Xabi Alonso Leverkusenje a Bayern Münchent, a spanyol pontvadászatban a Real Madrid héttel vezet a Girona, nyolccal a Barcelona előtt, a Serie A-ban pedig döbbenetesen nagy, 16 pontos előnyről várja a végjátékot az Inter a városi rivális AC Milannal szemben. Angliában viszont más a helyzet.

Tíz fordulóval a vége előtt mindössze 1 pont választja el a bajnokságot vezető Arsenalt és a dobogó legalsó fokán elhelyezkedő Manchester Cityt, közéjük ékelődött be az Ágyúsokhoz hasonlóan szintén 64 pontot gyűjtő Liverpool. 2024-ben mindössze egy bajnoki vereséget szenvedett el az élen álló hármas, ráadásul pont egymástól tudtak pontokat lopni, miután az Arsenal hazai pályán 3–1-re legyőzte a Liverpoolt.

Szoboszlai Dominik

AFP/Paul Ellis

Legutóbb éppen tíz évvel ezelőtt, a 2013/2014-es szezonban fordult elő, hogy hármas versenyfutás alakult ki a bajnoki címért, akkor 5 ponton belül zártak a dobogósok. A Chelsea 26 meccs után vezette a bajnokságot, az utolsó két hónapra azonban elhalványult, így a Manchester City és a Liverpool is megelőzte a londoni kékeket. Úgy tűnt, a bajnoki trófea hosszú évek után újra az Anfield Roadon lelhet otthonra, de Steven Gerrard Chelsea elleni elcsúszása után a manchesteri csapat átvette a vezetést a tabellán, és végül nem is engedte ki a kezéből a bajnoki aranyat.

Ezt megelőzően a 2007/2008-as szezonban volt háromesélyes a bajnoki címért folyó küzdelem. Akkor az Arsenal karácsonykor még az élen állt, végül a Chelsea és a későbbi bajnok Manchester United is megelőzte az Ágyúsokat. Ezenkívül még egy hármas csata volt a Premier League történetében, a múlt évezredben. Az 1998/1999-es szezont 75 ponttal zárta a harmadik helyen a Chelsea, az Arsenal pedig 78 egységgel lett második az egy ponttal többet gyűjtő Manchester United mögött.

A számok idén a City mellett állnak! De matematikus ön, vagy miből számolta ezt ki?

A múlt hétvége szuperrangadója után az Opta Analyst osztott-szorzott, és számításai szerint ugyan javultak az Arsenal esélyei a bajnoki címre, de még mindig a londoniaknak van a legkevesebb sanszuk a trófea elhódítására, a City pedig harmadik helyezése ellenére is a legfőbb esélyes. Sok múlik persze a csapatok sorolásán is, ami az Ágyúsoknak kedvez a legkevésbé, a Vörösöknek pedig a leginkább az Opta erősorrendje szerint.

Az Arsenalra még ebben a hónapban vár egy Manchester City elleni derbi, de minden bizonnyal az Aston Villa elleni hazai, illetve a Tottenham és a Manchester United elleni idegenbeli mérkőzés sem lesz sétagalopp. A Mersey-partiak ellátogatnak majd az Old Traffordra, de utaznak a West Hamhez és az Aston Villához is, hogy az utolsó fordulós Everton elleni városi rangadót ne is említsük, illetve hazai pályán fogadják majd többek között a Tottenham csapatát. Guardioláék otthon játszanak majd az Arsenal, az Aston Villa és a West Ham elleni rangadókon, illetve utaznak a Tottenhamhez. Természetesen a Premier League-ben bármi megtörténhet, így a kis csapatok ellen is résen kell lenniük a nagyoknak.

Fontos továbbá megemlíteni, hogy mindhárom bajnokesélyes még érdekelt a nemzetközi kupaporondon is (az Arsenal és a Manchester City a Bajnokok Ligájában, míg a Liverpool az Európa-ligában). Ez, illetve az FA-kupában való szereplés – utóbbi csak Guardioláékat és Kloppékat érinti, ugyanis az Arsenal pont a Liverpool ellen búcsúzott – is erősen befolyásolhatja a bajnokság véghajráját. A BL-terhelés értelemszerűen komolyabb kihívást jelent majd a Citynek és az Arsenalnak, és abban is biztosak lehetünk, hogy a manchesteri csapat a címvédésre hajt a legrangosabb európai kupasorozatban. Bár az utóbbi évek statisztikái az Arsenal mellet szólnak, ugyanis a Portót búcsúztató legutóbbi öt csapat egyaránt eljutott a fináléig abban az idényben. Az FA-kupa-sorsolásnál az égiek a Liverpoollal voltak a legkevésbé kegyesek, hiszen a bajnoki mérkőzés előtt a kupában is az Old Traffordra látogatnak, míg a Manchester City otthon fogadja majd a Newcastle-t.

Nemcsak a számok, a józan ész is Haalandék sikerét vetíti előre

Néha az az ember érzése, ha a Manchester City idei eredményeit böngészi, hogy ez a precíziós gépezet nem működik olyan olajozottan, mint tavaly, amikor leuralták az európai klubfutballt, és sikerült a triplázás (bajnoki cím, FA-kupa- és BL-győzelem). Kicsivel kevesebb gólt lőtt eddig idén a City, mint az Arsenal és a Liverpool, illetve valamivel többet is kaptak, mint két közvetlen riválisuk. Talán az átalakulóban lévő keret miatt lehet némi hiányérzetünk, de a rengeteg kihagyott helyzet is beszédes. Tökéletes példa erre a legutóbbi, manchesteri városi derbi, ahol egy bajnokság megnyeréséhez is elegendő lövése volt a Citynek, de csak Foden zsenialitásának köszönhetően sikerült fordítani a United ellen.

A Manchester City angol középpályása, Phil Foden (középen) a Liverpool középpályásával, Wataru Endóval (balra) és Szoboszlai Dominikkal a Liverpool–Manchester City 2024. március 10-i mérkőzésén

AFP/Paul Ellis

De legyünk őszinték, látva az elmúlt éveket, nehéz elképzelni Guardiola csapatáról, hogy a végén hibázzon. A kulcskérdés az lesz, hogy ezt a gyilkos néhány hetet (ami a Liverpool elleni rangadóval már el is kezdődött), hogy bírja a címvédő. Ha itt nem szakadnak le, és tartani tudják az iramot a Liverpoollal és az Arsenallal, akkor nehéz elképzelni, hogy ezzel a kerettel ne megint Manchesterben kössön ki a PL-trófea. A sérülések persze közbeszólhatnak, itt van mindjárt Ederson kiesése, aki a Sky Sports információi szerint 4 hetet kell kihagyjon.

Tökéletes gépezetként működik az Arsenal

A Manchester United legendás edzője, Sir Alex Ferguson óta tudjuk, hogy „támadással meccseket lehet nyerni, védekezéssel pedig bajnoki címeket”. Mikel Arteta az idei szezonban ezt annyival írta át, hogy „támadással meccseket lehet nyerni, előretolt védelemmel pedig bajnokságot?!” A spanyol edző érkezésével jelentősen átalakult az Arsenal játékstílusa, sokkal dominánsabb futballt játszanak az Ágyúsok, ez ellen a kellemetlen rendszer ellen pedig a legtöbben megszenvednek.

Mindenki arról beszél, hogy mit kezdünk a labdával, mennyi gólt lövünk, de ha megnézzük a labdavesztések utáni presszingünket, azt, ahogyan visszaszerezzük a labdákat, nagyon nehéz dolguk van az ellenfeleknek

– idézi az Athletic Martin Ödegaardot, aki a Brentford ellen 2–1-re megnyert meccs előtt nyilatkozott.

De miért is ennyire nehéz játszani a listavezető ellen? Amikor az Arsenal támad, a védőik is felhúzódnak, csökkentve a játékosok közötti területet. Ez egyrészt segíti a gyors, rövid passzos játékot, másrészt, ha labdát is veszítenek az Ágyúsok, a besűrűsödő védelem ellen nagyon nehéz kihozni az ellenfeleknek a labdát. Ehhez persze olyan középső védők kellenek, mint Gabriel és William Saliba, akik egy az egyben képesek felvenni a versenyt a legjobb csatárokkal. A londoniak támadásfelépítésében kulcsszerep hárul Jorginhóra, aki rengeteg passzal zilálja szét az ellenfelek védőit, rendre megtalálva a Kai Havertz, Leandro Trossard, Bukayo Saka, Gabriel Martinelli négyest. Az Arsenal másik nagy fegyverténye a pontrúgások, amikből góljai egynegyedét szerezte a csapat.

Liverpool – küzdésből jeles

Brutális sérüléshullám kíséri végig a Vörösök szezonját, gyakorlatilag az egész idény alatt komoly fejtörést okoz Jürgen Kloppnak, hogy milyen összeállításba küldje pályára csapatát. A Liverpoolnál ráadásul kulcspozíciókban estek ki játékosok, gondoljunk csak Trent Alexander-Arnold, Andy Robertson, Diogo Jota, Mohamed Szalah vagy Szoboszlai Dominik hosszabb kihagyásaira.

De az idei Liverpool minden összeállításban képes veszélyesen és jól játszani, ezt bizonyította a Manchester City elleni szuperrangadón is, ahol egy kezdőcsapatnyi sérülttel is felvette a versenyt a bajnoki címvédővel, sőt, a második félidőben közelebb állt a 3 pont megszerzéséhez. A mérkőzés utáni Klopp-nyilatkozat, ahol arról beszélt, a teljesítményükkel bebizonyították, hogy joggal vannak harcban a bajnoki trófeáért, mindenképp bizakodásra adhat okot a szurkolóknak.

Jürgen Klopp és Szoboszlai Dominik a Liverpool–Arsenal mérkőzésen 2023. december 23-án

AFP/Paul Ellis

A Mersey-partiak legnagyobb erényei közé tartozik az idei szezonban, hogy képesek hátrányból felállva is nyerni vagy akár a 100. percben lőtt gólokkal eldönteni a meccseket. Ez részben a kispad erejét mutatja, ami a nagy hármasból talán a Vörösöknél a legerősebb (még ha nem is a neveket tekintve), részben pedig azt, hogy Klopp valami egészen különleges érzékkel építi be a fiatalokat. A mindössze 20 éves Conor Bradley felbukkanása a szezon egyik legkellemesebb meglepetése volt, hat Premier League-mérkőzésen eddig egy gólnál és három gólpassznál jár.

Szoboszlai kiválása után szintén nagyot játszott Endó Vataru, hogy a balhátvéd poszton újjászülető Joe Gomezről már ne is beszéljünk. A támadószekcióban pedig olyan játékosok mutatták meg magukat, mint Harvey Elliot, Lewis Koumas vagy az FA-kupában csereként beállva duplázó Jayden Danns. Ha a szezon végére felépülnek a sérültek, akkor az eddig nagyot játszó fiatalokkal kiegészülve képesek lehetnek akár 4 trófeával (az angol Ligakupa már zsebben, mellette pedig még megnyerhetik a Premier League-et, az FA-kupát és az Európa-ligát is) elbúcsúztatni a nyáron távozó Jürgen Kloppot.

Borítóképünkön Szoboszlai Dominik, Conor Bradley és Curtis Jones ünnepel a harmadik gól után a Chelsea elleni mérkőzésen 2024. január 31-én. Fotó: AFP / Paul Ellis