Nedjalkov Beáta

Hetven felett is lehet futni – csak el kell felejteni, hogyan futottunk harmincévesen

A futást nem kell abbahagyni csak azért, mert telnek az évek, sőt, akár 70 éves korban is el lehet kezdeni. A rendszeres futás számos pozitív hatással lehet a szív- és érrendszerre, a mozgásszervrendszerre és a mentális egészségre, de nem mindegy, hogyan vágunk bele, és mikor érdemes óvatosabbnak lenni. Őry István futóedzővel arról beszélgettünk, mit adhat a futás egy életen át, hogyan kerülhetők el a sérülések, és miért lehet a legtöbb futónak többet ártani az edzéssel, mint amennyit használ.

Lewis Hamilton vegánként is bírja a Forma–1 extrém terhelését – de nem csak az étrendje különleges

Ötven fok körüli hőség a kokpitben, akár 180-as pulzus, több G-s gyorsulás és fékezés, közben közel két órán át folyamatos koncentráció: a Forma–1 alaposan próbára teszi a szervezetet. Lewis Hamilton negyven felett is ebben a közegben versenyez, miközben évek óta növényi étrendet követ. De mi az, ami valóban segíthet neki ilyen hosszan terhelhetőnek maradni, és mit hasznosíthat ebből egy átlagember?

A cukor tényleg függőséget okoz? A mikrobiom mindenre hat? Jön a HVG Human Talks

Ma már néhány másodperc alatt választ találhatunk szinte bármilyen egészségügyi kérdésre. Mit érdemes enni, hogyan lehet jobban aludni, van-e értelme a probiotikumoknak, mit tudnak az új daganatkezelések, hogyan hat a stressz a szervezetre, és valóban lassítható-e az öregedés? A nehézséget egyre kevésbé az információ megtalálása jelenti. Sokkal fontosabb kérdés, hogy milyen bizonyíték áll egy-egy állítás mögött. A november 19-i Human Talks egészségkonferencia éppen abban szeretne segíteni, hogy könnyebb legyen eligazodni a tudományos állítások és bizonyítékok között.

A tudomány végre komolyan elkezdte kutatni, mi történik a női testben

A női test évtizedekig kimaradt az orvostudomány fókuszából, és ennek ára ma is jól mérhető, hiszen a nőknél gyakrabban marad felismeretlen az ADHD, a endometriózis vagy éppen a terhességi szövődmények súlyossága. Az utóbbi évek kutatásai azonban sorra hozzák felszínre azokat a biológiai összefüggéseket, amelyekről korábban szinte semmit nem tudtunk, a menstruációs ciklus agyra gyakorolt hatásától kezdve a hőhullámok molekuláris hátteréig. Milyen tudományos áttörések alakítják át most a nők egészségügyi ellátását, és miért fordulhat elő, hogy a legalapvetőbb testi folyamatainkat is csak most kezdi érteni a tudomány?

Gusztos Péter: A fogyatékossággal élők sokszor lesajnált emberekből hétköznapi hősökké válhatnak a sport segítségével

A mozgás legtöbbünknek magától értetődő, pedig sok fogyatékossággal élő ember számára már az is komoly akadály, hogy legyen hova eljutni, legyen megfelelő eszköz, és legyen szakember, aki tudja, hogyan segítsen. A SUHANJ! Fitness tíz éve próbálja megmutatni, milyen az, amikor a sport valóban mindenki számára elérhető. Gusztos Péterrel arról beszélgettünk, mit adhat a mozgás az önbizalomtól a közösségig, és miért lenne fontos, hogy egyszer ne különleges hely legyen az akadálymentes edzőterem.

Egy népszerű étrend-kiegészítő felgyorsíthatja az Alzheimer-kór lefolyását

Egy régóta ártalmatlannak hitt ízületi készítmény kerül most górcső alá, miután amerikai kutatók az agy anyagcseréjében találtak rá arra a mechanizmusra, amely a demencia felgyorsult lefolyásához vezethet.

A vastagbélrák nem egyik napról a másikra érkezik – korai jelekre bukkant egy új kutatás

Van egy szervünk, amely évekkel korábban tudhat valamit rólunk, mint mi magunk. Egy friss kutatás szerint a bélmikrobiom összetételében akár több mint tíz évvel a diagnózis előtt is kimutathatók lehetnek a vastagbélrák kialakulásának nyomai. A tudósok olyan baktériumokat és anyagcseretermékeket azonosítottak, amelyek jóval a tünetek jelentkezése előtt elárulják, mi zajlik a testünkben. Milyen korai jelekre kell figyelni, és mit tehetünk azért, hogy a bélflóránk ne ellenünk, hanem értünk dolgozzon? Dr. Borbényi Erika onkológussal és dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal beszélgettünk.

Fogy a türelem a MÁV körül, és ehhez kevés az ingyen kávé vagy a késési biztosítás

Pécsi otthonomtól eljutni a budapesti munkahelyemre legalább annyi idő, mint egy repülőút Lisszabonba. A MÁV saját augusztusi jelentése szerint a pécsi vasútvonal állapota olyan súlyos, hogy a menetrend fellazítására és pótlóbuszokra is szükség lehet, miközben a kormány a Baross Gábor terv keretében óránkénti InterCity-járatot ígér. De biztos, hogy erre van a legnagyobb szükség?

Ezért nem elég az akaraterő a dohányzásról való leszokáshoz

A dohányzásról való leszokás sokak számára évekig tartó küzdelem, hiszen a nikotinfüggőség sokkal mélyebben gyökerezik az agyban, mint azt elsőre gondolnánk. A kutatók szerint nem az akaraterő hiánya áll a visszaesések hátterében, sokkal inkább néhány jól azonosítható triggerhelyzet és egy rosszul megválasztott stratégia. Milyen tudományos módszerek segítenek végleg leszokni, és milyen anyagi előnnyel járhat, ha valaki sikeresen leteszi a cigarettát?

A lányok egyre korábban menstruálnak – de érdemes-e szülőként késleltetni a folyamatot?

Az első menstruáció időzítése nem pusztán egyéni vagy családi adottság kérdése. A kutatások szerint a genetikai tényezők mellett a táplálkozás, a testösszetétel, az anyagcsere állapota, a stressz és bizonyos környezeti hatások is szerepet játszhatnak abban, mikor lép egy lány a reproduktív érés új szakaszába. A jelenség egyre több szülőt foglalkoztat, egyes anyák pedig már tudatosan próbálják késleltetni lányaik első menstruációját. De van-e erre valóban lehetőség, és egyáltalán kívánatos-e beavatkozni ebbe a folyamatba? Nőgyógyásszal beszélgettünk.

Érkezik a vakcina, ami megelőzheti a rákot, mielőtt kialakulna

Minden háromszázadik ember hordozhatja azt a rejtett génhibát, amely akár nyolcvan százalékkal is megnöveli a vastagbélrák és a petefészekrák kockázatát, mégis az érintettek túlnyomó többsége mit sem sejt a veszélyről.

Meglepő mellékhatása lehet a fogyókúrás gyógyszereknek: a rák terjedését is lassíthatják

Négy friss tudományos vizsgálat szerint a világ legnépszerűbb fogyókúrás és cukorbetegség elleni gyógyszerei, köztük az Ozempic és a Mounjaro, nem csupán a testsúlyra és a vércukorszintre hatnak jótékonyan, hanem lassíthatják a rákos daganatok növekedését is. Az amerikai kutatók többféle rákos betegek adatait elemezve azt találták, hogy a GLP-1 készítményeket szedők körében jóval ritkábban terjedt tovább a betegség, és túlélési esélyeik is jelentősen javultak. A tudomány egyelőre csak találgat azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a jelenség hátterében, az eredmények mégis alapjaiban írhatják át azt, amit eddig a gyógyszercsoport lehetőségeiről tudtunk.

A daganat, a szívbetegség és a demencia közös gyökeréről hallgat az uniós kutatáspolitika

Amíg az Európai Unió évről évre újabb milliárdokat különít el a daganatos, a szív- és érrendszeri, valamint a neurodegeneratív betegségek kutatására, addig egy vezető tudományos folyóiratban megjelent nemzetközi felhívás szerint a valódi probléma gyökerét, magát az öregedési folyamatot senki nem kezeli önálló kutatási területként. Több mint száz kutatóintézet, közöttük egy magyar szakértő is amellett érvel, hogy az egészséges öregedés és a longevity kutatása nem luxus, hanem az európai egészségügyi rendszerek jövőjének kulcskérdése.

A magyarok fáradtabbak, mint valaha, és ennek nem mindig a stressz az oka

A magyarok kétharmada krónikusan stresszes, sokan alváshiánnyal és D-vitamin-hiánnyal is küzdenek. Ilyen háttérrel a fáradtság, a szétszórtság és a motivációhiány nem egyszerűen fejben dől el – a test állapota is beleszól abba, mennyire tudunk teljesíteni.

Így él három világhírű onkológus, hogy elkerülje a rákot

A rákról szóló tanácsok között könnyű elveszni: egyik nap egy étrend-kiegészítő tűnik ígéretesnek, másnap egy diéta, harmadnap egy új szűrési ajánlás. De vajon mit tartanak ebből tényleg fontosnak azok az orvosok, akik nap mint nap daganatos betegekkel foglalkoznak? Három vezető onkológus mesélt arról, ők mit építettek be a saját életükbe – és mi az, amitől óvatosan távol tartják magukat.

„A közvéleményt fel kell készíteni, hogy az egészségügyben kemény évek következnek” – hogyan lehet itthon tartani az orvosokat?

Van az a pont, amikor egy orvos még szereti a hivatását, de már nem bírja a rendszert, amelyben dolgoznia kell. Írországban egyre több fiatal orvos jut el idáig, és sokan külföldön keresnek olyan munkahelyet, amely több szabadidőt, jobb feltételeket és nagyobb szakmai mozgásteret biztosít. Mechtler László onkológus professzor szerint ez Magyarországnak is figyelmeztetés: a szakembereket nem elég kiképezni, olyan ellátórendszer kell, amely nem őrli fel őket.

Már napi egy cukros üdítő is összefügghet a gyomorrák magasabb kockázatával

Egy pohár üdítő ritkán tűnik többnek egyszerű frissítőnél. A cukros italok mégis egyre gyakrabban kerülnek a tudományos kutatások fókuszába, ahogy a szakemberek azt vizsgálják, milyen szerepet játszhatnak hosszú távon a daganatos betegségek kialakulásában.

Miért tér vissza olyan könnyen a leadott súly? – dietetikussal beszélgettünk a nők fogyási nehézségeiről

Miért hízik meg egy nő gyakran könnyebben, és miért tér vissza a leadott súly szinte mindig? A válasz messze túlmutat az akaraterőn: a hormonális ciklus, a stresszhormon kortizol, a menopauza és az érzelmi evés együtt alakítja, hogyan viszonyulunk az ételhez. Kopjár Ildikó dietetikussal jártuk körül, miért olyan makacs a jojóhatás, mit érdemes tudni a menstruáció előtti édességvágyról, és milyen tévhitek tartják fogva azokat a nőket, akik végre tartósan szeretnének megszabadulni a felesleges kilóktól.

Kitiltották a diót és a mogyorót, csökkent a só, választható lett a menü – de tényleg egészségesebb lett az iskolai menza?

Melyik gyerek allergiás valójában, és melyiknél csak a szülői aggodalom szól közbe? Miért különbözik ennyire egymástól a laktózintolerancia és a tejfehérje-allergia, ha a tünetek sokszor annyira hasonlóak? Kopjár Ildikó dietetikus szerint a válaszok sokszor meglepőek, és komoly tévhiteket oszlatnak el azzal kapcsolatban, mit szabad, és mit nem szabad megvonni egy gyermek étrendjéből. A szakértővel arról is beszélgettünk, hogyan alakítja át a hazai menzák világát a friss szabályozás, amely kitiltotta a földimogyorót, a dióféléket és a szezámmagot az iskolai étkeztetésből, és amely 2028-ig felére csökkentheti a gyerekek napi sóbevitelét is.

Nem csak a genetika számít? Egy gombaölő szer bomlásterméke hormonzavart és korai pubertást okozhat a lányoknál

Egy friss spanyol kutatás szerint nem csak a génjeink határozzák meg, mikor érik nővé egy kislány: egy gombaölő szerből származó vegyület korábbra tolhatja az első menstruációt, míg egy másik, rovarirtó eredetű anyag meglepő módon éppen késleltette azt. A tudósok szerint az összefüggés egyelőre nem bizonyított ok-okozati kapcsolat, de a korai pubertás hosszú távon egészségügyi kockázatokkal járhat, ezért nagyobb vizsgálatokat sürgetnek a téma további tisztázására.

1 2 3 ... 5