Nedjalkov Beáta

„Nem gondolom, hogy hálásnak kellene lennem a ráknak” – A kutató, aki a saját testében találta meg a daganatot

A mellrákról gyakran a szűrés, a gyógyulás és a pozitív történetek nyelvén beszélünk. Flink Lili biológus saját diagnózisa után azonban azt is megtapasztalta, mennyi düh, veszteség, bizonytalanság és tévhit kísérheti a betegséget. BRCA1-mutációval, kemoterápiával és több műtéttel a háta mögött arról beszél, miért veszélyes a csodaszerekbe vetett hit, miért nem szabad a betegeket hibáztatni, és miért nem kötelesség hálásnak lenni a rákért.

Fáj a derekunk, ropog a térdünk, merev a nyakunk? Mikor segít a mozgás, és mikor kell inkább pihenni?

Derékfájás, ropogó térd, merev nyak: hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden panasz mögött valamilyen károsodás áll. Pedig a fájdalom és a test strukturális állapota nem mindig jár kéz a kézben, a túlzott kímélet pedig sok esetben többet árthat, mint használ. Kirván András gyógytornásszal arról beszélgettünk, mikor érdemes mozogni, mikor kell pihenni, és mely mozgásszervi tévhiteket lenne ideje elengedni.

Nem akaratgyengeség, ha nem tudunk leállni az édességgel

Aki este egy tábla csokoládé mellett örül vagy búsul egy megterhelő nap végén, annál általában akaratgyengeséget vagy függőséget gyanítunk, mintha ugyanezt egy üveg bor mellett tenné. A legfrissebb neurobiológiai kutatások szerint a cukor utáni vágy hátterében az áll, hogy a bél érzősejtjei jelzik az agynak a cukor és a kalória érkezését, az agy pedig dopamin közvetítésével rögzíti az élményt. Így később ismét megkívánjuk az édességet. Három szakértő segített megérteni a „cukorfüggés” természetét.

Schwab Richárd: Nemcsak az számít, mennyi kávét iszunk, hanem az is, mennyi koffein marad belőle a szervezetünkben

A gyulladásos bélbetegség diagnózisa után sokan a reggeli kávéról is lemondanak, mert attól tartanak, hogy a koffein ronthatja a tüneteiket. A legújabb kutatások azonban árnyalják a képet: a kávéfogyasztás és a Crohn-betegség, illetve a colitis ulcerosa kapcsolatában olyan összefüggéseket találtak, amelyekre érdemes odafigyelni. Vajon valóban árt a kávé a gyulladt bélnek, vagy bizonyos esetekben még kedvező hatása is lehet? Mennyi koffein számít mérsékelt mennyiségnek, és miért reagálhat egészen másképp ugyanarra a kávéra két ember szervezete? Gasztroenterológusokat kérdeztünk.

Ujhelyi Nelli: A 46 kilogrammos fogyásomnál bevált egy egyszerű kapaszkodó

„Az egészséges választásnak nem kellene állandó akaraterőpróbának lennie” – vallja Dr. Ujhelyi Nelli kulturális antropológus, longevity- és táplálkozáskultúra-kutató, aki azt vizsgálja, hogyan formálják az egészséges élet esélyeit a családi mintáink, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális környezetünk. Hogyan lehet a hosszú egészséges élet gyakorlatát magyar viszonyok között megvalósítani? Mi hozta el a szemléletváltást a szakértő életében? Interjú.

Akár két kilóval is többet mutathat a mérleg egy sós vacsora után – honnan tudhatjuk, hogy túl sok sót fogyasztunk?

A magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata miatt a szakmai ajánlások következetesen a só csökkentésére biztatnak, közben egyre több kutatás vizsgálja azt is, mi történik, ha valaki túlzottan visszafogja a nátriumbevitelét. Dr. Csanaky Lilla táplálkozástudományi szakértővel beszélgettünk arról, mekkora az ideális mennyiség, és hogyan lehet ügyesebben elkerülni a sót.

Alexander Zverev világelsősége kényelmetlen kérdéseket vet fel a tenisz jövőjéről

Alexander Zverev hétfőn, Carlos Alcaraz sanghaji kiesése után matematikailag is bebiztosította, hogy a férfi tenisz világranglistájának élén zárja a 2026-os évet. A német két Grand Slam-trófeát nyert, a pályafutása legnagyobb sikerét érte el, a történet mégis keserű szájízt hagy maga után. Két korábbi barátnője is bántalmazással vádolta meg, az egyik ügyben büntetőeljárás indult. Zverevet egyik esetben sem ítélték el, a vádakat következetesen tagadja. A kérdés mégis megkerülhetetlen: valóban ilyen példaképet szeretne a tenisz a sportág élére?

Lapos has, egészséges gerinc, jobb közérzet – mit tud valójában a pilates, és mi az, ami csak marketing?

A pilates ma már jóval több, mint divatos mozgásforma: stúdiók, reformerórák és különféle pilatesmódszerek lepik el a közösségi médiát, miközben egyre többen várnak ettől a mozgásformától erősebb törzsizmokat, jobb testtartást vagy éppen nagyobb hajlékonyságot. Kardos-Kővágó Henrietta pilatesoktató segítségével jártunk utána, mi az, amire tényleg jó a pilates, milyen élettani hatásai vannak, kinek érdemes belevágnia, és melyek a leggyakoribb tévhitek vele kapcsolatban.

Nem attól fog sportolni a gyerek, hogy anya és apa is fut – így válhat a jó példa teljesítménykényszerré

A szülő rendszeresen fut, biciklizik, edzőterembe jár vagy hétvégén túrázni indul. A gyerek ezt látja, természetes számára, hogy a mozgás része a mindennapoknak. Jó eséllyel ő is sportolni kezd? Hol húzódik tehát az egészséges szülői támogatás és a teljesítménykényszer határa? Mit tanul meg a gyerek abból, ha a szülei sportolnak, és mit abból, ha azt látja, hogy a sport mindenáron teljesítendő feladat? És hogyan lehet úgy átadni a mozgás szeretetét, hogy a gyereknek közben megmaradjon a saját döntésének szabadsága? Szeifert Noémi sportpszichológussal beszélgettünk.

Hetven felett is lehet futni – csak el kell felejteni, hogyan futottunk harmincévesen

A futást nem kell abbahagyni csak azért, mert telnek az évek, sőt, akár 70 éves korban is el lehet kezdeni. A rendszeres futás számos pozitív hatással lehet a szív- és érrendszerre, a mozgásszervrendszerre és a mentális egészségre, de nem mindegy, hogyan vágunk bele, és mikor érdemes óvatosabbnak lenni. Őry István futóedzővel arról beszélgettünk, mit adhat a futás egy életen át, hogyan kerülhetők el a sérülések, és miért lehet a legtöbb futónak többet ártani az edzéssel, mint amennyit használ.

Lewis Hamilton vegánként is bírja a Forma–1 extrém terhelését – de nem csak az étrendje különleges

Ötven fok körüli hőség a kokpitben, akár 180-as pulzus, több G-s gyorsulás és fékezés, közben közel két órán át folyamatos koncentráció: a Forma–1 alaposan próbára teszi a szervezetet. Lewis Hamilton negyven felett is ebben a közegben versenyez, miközben évek óta növényi étrendet követ. De mi az, ami valóban segíthet neki ilyen hosszan terhelhetőnek maradni, és mit hasznosíthat ebből egy átlagember?

A cukor tényleg függőséget okoz? A mikrobiom mindenre hat? Jön a HVG Human Talks

Ma már néhány másodperc alatt választ találhatunk szinte bármilyen egészségügyi kérdésre. Mit érdemes enni, hogyan lehet jobban aludni, van-e értelme a probiotikumoknak, mit tudnak az új daganatkezelések, hogyan hat a stressz a szervezetre, és valóban lassítható-e az öregedés? A nehézséget egyre kevésbé az információ megtalálása jelenti. Sokkal fontosabb kérdés, hogy milyen bizonyíték áll egy-egy állítás mögött. A november 19-i Human Talks egészségkonferencia éppen abban szeretne segíteni, hogy könnyebb legyen eligazodni a tudományos állítások és bizonyítékok között.

A tudomány végre komolyan elkezdte kutatni, mi történik a női testben

A női test évtizedekig kimaradt az orvostudomány fókuszából, és ennek ára ma is jól mérhető, hiszen a nőknél gyakrabban marad felismeretlen az ADHD, a endometriózis vagy éppen a terhességi szövődmények súlyossága. Az utóbbi évek kutatásai azonban sorra hozzák felszínre azokat a biológiai összefüggéseket, amelyekről korábban szinte semmit nem tudtunk, a menstruációs ciklus agyra gyakorolt hatásától kezdve a hőhullámok molekuláris hátteréig. Milyen tudományos áttörések alakítják át most a nők egészségügyi ellátását, és miért fordulhat elő, hogy a legalapvetőbb testi folyamatainkat is csak most kezdi érteni a tudomány?

Gusztos Péter: A fogyatékossággal élők sokszor lesajnált emberekből hétköznapi hősökké válhatnak a sport segítségével

A mozgás legtöbbünknek magától értetődő, pedig sok fogyatékossággal élő ember számára már az is komoly akadály, hogy legyen hova eljutni, legyen megfelelő eszköz, és legyen szakember, aki tudja, hogyan segítsen. A SUHANJ! Fitness tíz éve próbálja megmutatni, milyen az, amikor a sport valóban mindenki számára elérhető. Gusztos Péterrel arról beszélgettünk, mit adhat a mozgás az önbizalomtól a közösségig, és miért lenne fontos, hogy egyszer ne különleges hely legyen az akadálymentes edzőterem.

Egy népszerű étrend-kiegészítő felgyorsíthatja az Alzheimer-kór lefolyását

Egy régóta ártalmatlannak hitt ízületi készítmény kerül most górcső alá, miután amerikai kutatók az agy anyagcseréjében találtak rá arra a mechanizmusra, amely a demencia felgyorsult lefolyásához vezethet.

A vastagbélrák nem egyik napról a másikra érkezik – korai jelekre bukkant egy új kutatás

Van egy szervünk, amely évekkel korábban tudhat valamit rólunk, mint mi magunk. Egy friss kutatás szerint a bélmikrobiom összetételében akár több mint tíz évvel a diagnózis előtt is kimutathatók lehetnek a vastagbélrák kialakulásának nyomai. A tudósok olyan baktériumokat és anyagcseretermékeket azonosítottak, amelyek jóval a tünetek jelentkezése előtt elárulják, mi zajlik a testünkben. Milyen korai jelekre kell figyelni, és mit tehetünk azért, hogy a bélflóránk ne ellenünk, hanem értünk dolgozzon? Dr. Borbényi Erika onkológussal és dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal beszélgettünk.

Fogy a türelem a MÁV körül, és ehhez kevés az ingyen kávé vagy a késési biztosítás

Pécsi otthonomtól eljutni a budapesti munkahelyemre legalább annyi idő, mint egy repülőút Lisszabonba. A MÁV saját augusztusi jelentése szerint a pécsi vasútvonal állapota olyan súlyos, hogy a menetrend fellazítására és pótlóbuszokra is szükség lehet, miközben a kormány a Baross Gábor terv keretében óránkénti InterCity-járatot ígér. De biztos, hogy erre van a legnagyobb szükség?

Ezért nem elég az akaraterő a dohányzásról való leszokáshoz

A dohányzásról való leszokás sokak számára évekig tartó küzdelem, hiszen a nikotinfüggőség sokkal mélyebben gyökerezik az agyban, mint azt elsőre gondolnánk. A kutatók szerint nem az akaraterő hiánya áll a visszaesések hátterében, sokkal inkább néhány jól azonosítható triggerhelyzet és egy rosszul megválasztott stratégia. Milyen tudományos módszerek segítenek végleg leszokni, és milyen anyagi előnnyel járhat, ha valaki sikeresen leteszi a cigarettát?

A lányok egyre korábban menstruálnak – de érdemes-e szülőként késleltetni a folyamatot?

Az első menstruáció időzítése nem pusztán egyéni vagy családi adottság kérdése. A kutatások szerint a genetikai tényezők mellett a táplálkozás, a testösszetétel, az anyagcsere állapota, a stressz és bizonyos környezeti hatások is szerepet játszhatnak abban, mikor lép egy lány a reproduktív érés új szakaszába. A jelenség egyre több szülőt foglalkoztat, egyes anyák pedig már tudatosan próbálják késleltetni lányaik első menstruációját. De van-e erre valóban lehetőség, és egyáltalán kívánatos-e beavatkozni ebbe a folyamatba? Nőgyógyásszal beszélgettünk.

Érkezik a vakcina, ami megelőzheti a rákot, mielőtt kialakulna

Minden háromszázadik ember hordozhatja azt a rejtett génhibát, amely akár nyolcvan százalékkal is megnöveli a vastagbélrák és a petefészekrák kockázatát, mégis az érintettek túlnyomó többsége mit sem sejt a veszélyről.

1 2 3 ... 6