Lángos, rétes, palacsinta – állócsillagok a hagyományos magyar gasztronómia egén. Talán nincs is olyan nagymama, aki legalább az egyiket ne készítené mesteri fokon. Ha külföldön azt kérdezné tőlünk valaki, milyen tésztafélét esznek a magyarok a legszívesebben, jó eséllyel ezt a hármat vágnánk rá kapásból. Még talán azt is hozzátennénk büszkeségtől dagadó kebellel, hogy ezek mind igazi hungarikumok. Pedig nem.
Fahéj, vanília, citromhéj - ez a szentháromság a leggyakoribb a hazai cukrászat képzeletbeli fűszeres polcán. A magyar gyomor nem egykönnyen veszi be az új ízeket, furcsállották is sokan az utóbbi években a különleges fűszereket a desszertjükben. A fagyiba chili, a csokiba pedig levendula vagy wasabi került, esetleg mindkettő egyszerre. A csúcséttermek tányérdesszertjeiben felsejlett a rozmaring, a sáfrány, de még a kapor íze is.
Amikor alternatív édesség előállítására adjuk a fejünket, nem kell lemondani mindenről, amit addig szerettünk. A tudatos választás – ahogy a finomított cukor elhagyásánál is – sokat segít. Nem árt tudni, hogy a magas kakaótartalmú valódi (tehát nem bevonómasszából készült) csokoládé nem hogy árt, hanem kifejezetten egészséges. Jó, persze, módjával.
