Befektetés és hozam
Közgazdászok  szerint a lottó - és minden hozzá hasonló szerencsejáték - befektetési lehetőség (és csak részben szórakozás), ahol a játékosok a várható hasznot vetik össze a kockázattal, azaz annak esélyével, hogy a befektetett összeg ellenére nem nyernek semmit. Ennek alapján a magyar lottó nem tekinthető racionális befektetésnek, hiszen ha a 130 forintos befektetett összeghez viszonyítjuk az ötös főnyeremény összegét (1,94 milliárd forint), korrigálva a nyerési valószínűséggel (közel 1 a 44 millióhoz), nyereményünk várható értéke (mindössze 44 forint) nem haladja meg a lottószelvény árát még akkor sem, ha a négyes, hármas és a kettes nyereményeket is hozzávesszük. E számok alapján egyetlen közgazdász sem lottózna, ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szerencsejáték szórakoztató, nem forintosítható értékét.
A számok esélyei
Viszonylag széles körben ismert tény, hogy az egymást követő lottóhúzások független események: ha az egyik héten a 15-ös nyerő szám lett, az nem befolyásolja annak valószínűségét, hogy a következő héten ugyanezt a számot ismét kihúzzák. Charles T. Clotfelter és Philip J. Cook 1991-es tanulmányukban azonban megállapíthatták, hogy a lottózók nem racionális magatartású játékosok: viselkedésüket az "ezt a számot most nem ikszelem be, mert a múlt héten már kihúzták" gondolata vezérli. A marylandi állami lottó ötvenkét egymás utáni húzása során megfigyelt játékosok radikálisan csökkentették a nyertes szám megjátszását a következő húzások alkalmával; némi idő elteltével az arányok ismét visszatértek az eredetihez, a számra ismét ugyanannyian tettek.
Nyereményösszeg
Növekszik-e a befektetések teljes összege - azaz racionálisnak tekinthető-e a befektetői magatartás - ha emelkedik a várható hozam, azaz a telitalálatos lottó nyereménye? Melissa Schettini Kearney 2002. novemberi tanulmányában megállapítja, ebből a szempontból racionálisan viselkednek az általa vizsgált amerikai lottózók: ahogy nő a várható nyeremény, úgy válik egyre vonzóbbá a befektetés, azaz több lottószelvény fogy (minden egyes 1000 dolláros növekmény a massachusettsi lottó nyereményében 333 dollárral növeli a szelvények eladását). Ezt a hazai adatok is alátámasztják, hiszen a rekordnyereménynek köszönhetően az elmúlt héten több mint 14 millió szelvénnyel fogadtak a magyar szerencsejátékosok, szemben a normálisnak tekinthető heti 6-7 millióval.
Szegények és még szegényebbek
A lottózás úgynevezett "kiszorítási hatásának" számszerűsítésekor azt vizsgálják a kutatók, honnan csoportosítják át a családok a lottóra költött pénzt, azaz milyen javakra, szolgáltatásokra költenek kevesebbet, csak hogy meg tudják venni a heti szelvényeket. Kearney 1982-1998-ig terjedő átfogó jövedelemvizsgálatokból arra a megállapításra jutott, hogy egy átlagos amerikai család havonta 38 dollárral (összjövedelmének 2 százalékával) csökkenti egyéb költekezéseit a különböző szerencsejátékok kedvéért. A lottó főleg a szegényebb családok számára jelent vonzó meggazdagodási lehetőséget, ennek megfelelően a jövedelmi skála alsó harmadába esők az átlagnál többet, 46 dollárt költenek havonta szerencsejátékokra. Így 2,7 százalékkal kevesebb pénzük marad élelmiszerre, gyógyszerre, vagy éppen adósságaik rendezésére, azaz a jobb élet reményében jelentősen megcsappantják életszínvonalukat.  
 
A magyar lottózók között ilyen felmérés egyelőre nem készült, ám a Szerencsejáték Rt. adataiból világosan kiderül, hogy a térségben mi áldozunk a legtöbbet Fortuna oltárán: az egy főre eső szerencsejáték-bevétel Magyarországon tavaly 29,7 euró (7500 forint) volt, közel kétszer annyi, mint a környező országokban.