Ennek kiderítése azért lenne fontos a tudomány szempontjából, mert a szakembereknek arról már van tudomásuk, hogy miként fest egy üstökös felszíne, illetve környezete, de arról még nincs, hogy odalent mi van. Az üstökösök ugyanakkor a legelfogadottabb elmélet szerint gyakorlatilag konzerválták, mintegy mélyhűtötték azokat az anyagokat, amelyek még a Naprendszer kialakulásának az idejéből maradtak vissza. Ezek megismerése felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltatna arra vonatkozólag, hogy miként született meg szűkebb kozmikus környezetünk.

A www.space.com internetes űrhírportál beszámolója szerint a Deep Impact (Mély Becsapódás) NASA-program keretében útra kelő szonda előtt január 12-e és 28-a között áll majd nyitva az úgynevezett indítási ablak. Ha ebben az időszakban sikerül startolnia, akkor viszonylag hamar, hat hónap múlva, július 4 -én megérkezhet a Tempel 1-hez.

Az űreszköz lényegében két egységből áll. A Becsapódó (Impactor) nevű szerkezet bevágódik az üstös magjának a felszínébe, miközben az Elrepülő (Flyby) fényképezi a folyamatot, főként az ütközés kiváltotta anyagkicsapódást, és a karambol vájta krátert, amely az üstökös belsejének anyagi összetevőit mutathatja meg. A Becsapódó ezzel befejezi küldetését, az Elrepülő pedig folytatja űrutazását, és ha jó erőben marad, elképzelhető, hogy meghosszabbítják programját, és újabb üstökösökkel találkozik.

A becsapódást egyébként földi és a bolygónk körül keringő több óriásteleszkóppal, köztük a Hubble-lel, a Spitzerrel, vagy a röntgentartományban vizsgálódó Chandrával is nyomon követik, hogy minél több értesülést tudjanak kicsiholni a kamikaze-akcióra ítélt szonda élete utolsó szakaszának és kimúlásának következményeiről.

Ha januárban elindul az amerikai űrkutatási hivatal szondája, a második amerikai üstökösvadász fog száguldani a világűrben. A Stardust (Csillagpor) már túl van a nehezén. Január 2-án süvített át a Wild 2 kométa légkörén, azaz kómáján, miközben a légyfogó papír elven működő kollektorai mintát gyűjtöttek az égitestről kiáramló gázból és porból. Értékes rakományával 2006-ban érkezik vissza a Földre.

Az Európai Űrügynökség (ESA) sem tétlenkedik: Rosetta üstököskutatója március 2-án indult el a Csurjumov-Geraszimenko kométa felé. Ebben a nagy szabású nemzetközi vállalkozásban jelentős magyar részvétel is van. A Rosetta leszállóegysége, a Philae épségben próbálja meg elérni majd a Csurjumov-Geraszimenko magjának a felszínét, azaz szaknyelven szólva puha leszállást hajt végre, de erre még 2014-ig kell várni.