Minderről Pálvölgyi Tamás egyetemi docens, a Természet Világa éghajlatváltozással foglalkozó különszámának egyik szerzője beszélt. A kiadvány szerint Európában erőteljesebb lehet a felmelegedés mint a globális átlag, s elérheti a 8 Celsius fokot. A csapadékmennyiségre vonatkozó számítások azt mutatják, hogy a következő száz évben Észak-Európában több lesz a csapadék, Dél-Európában viszont csökkenés feltételezhető.

Mika János éghajlatkutató szerint ma még nem lehet tudni, hogy az egyes földrajzi régiókban pontosan mit is jelent majd a 100 éves időtávban valószínűsíthető globális felmelegedés. Ha ezt 50 kilométeres bontásban kívánnák megmondani, az ahhoz szükséges modellszámítások a jelenleginél 10 milliószorta gyorsabb számítógép eket igényelnének. A kutató emlékeztetett rá, hogy a februártól hatályba lépő kiotói jegyzőkönyv már konkrét intézkedéseket ír elő az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. Igaz, a fejlett országok által vállalt 5,2 százalékos kibocsátás-csökkentés helyett világszerte 50-60 százalékos mérséklésre lenne szükség – tette hozzá. Mika János ugyanakkor cáfolta, hogy az óceánok só-koncentrációjának változása, az óceáni szállítószalag-hatás mérséklődése miatt egy újabb jégkorszak következik.