A kutatók szerint ha nemzetközi egyezmények hatására kevesebb szennyező anyag kerülne a légkörbe, akkor is közel 2 fokos lenne ez a melegedés - írja a BBC magyar nyelvű internetes kiadása. Az éghajlat mindig változott a földtörténeti korok során, igen nagy, akár 10-12-15 fokos változások is bekövetkeztek. Az újdonság az, hogy nem csillagászati pályamódosulások hatására jön létre ez a változás év tízezredek alatt, hanem esetleg öt, tíz, száz év alatt. Tehát az időskála és az ok más lett.

Az ENSZ klímaváltozásokkal foglalkozó szerveztének grafikonján 140 év hőmérésékleti átalagától való eltérések látszanak. A kék mezők az átlag alatti, a narancssárgák az átlag feletti hőmérsékleteket mutatják. © UNEP

A kutatók szerint azt, hogy némileg melegebb lesz, nem feltétlenül veszik észre az emberek. A klímaváltozás következtében azonban gyakrabban lesz szélsőséges az időjárás - figyelmeztet Mika János éghajlatkutató. Szerinte természetesen nem az átlagot érzékeljük, hiszen ha elmegyünk például Miskolcról Szegedre, akkor ez a különbség bőven megvan már országon belül is. Inkább abban jelentkezik ez, hogy ha megnő az átlaghőmérséklet, azzal párhuzamosan nő a hőség jellemezte napok száma.

11 fokos felmelegedést jósolnak

Brit kutatók szerint az üvegházhatást erősítő gázok mennyisége az iparosodást megelőző időszak szintjének duplájára emelkedik, a Föld hőmérséklete akár 2-11 fokkal is emelkedhet. A jelenlegi gázkibocsátással számolva ez 2050 körül várható. A korábbi legpontosabb becslések 1-4°C-os hőmérséklet-növekedésről számoltak be.  A globális éghajlatváltozásokat 90 ezer önkéntes számítógépének egyetlen hálózatba kapcsolásával vizsgáló tudósok a 150 különböző országban elszórtan található PC-k segítségével több mint 50 ezer szimulációt hajtottak végre. Az elképesztő feldolgozó kapacitás segítségével tehát fény derült arra, hogy a Föld éghajlata sokkal érzékenyebben reagál az üvegházhatást erősítő gázok kibocsátására, mint azt a tudósok korábban feltételezték. A tudósok szerint még ha az összes emberi eredetű gázkibocsátás egyszeriben meg is szűnne, akkor is komoly éghajlati problémákkal kellene szembenéznünk.  A bonyolult számítógépes modellek segítségével a lehető legtöbb, az éghajlatot befolyásoló tényezőt igyekeznek figyelembe venni, így a beérkező és kimenő sugárzás mellett többek között a légmozgásokat, valamint a felhő- és csapadékképződést is szimulálják.

A szélsőséges időjárásnak gazdasági hatásai is vannak. A kánikulai napokon a légkondicionáló berendezések működése miatt nő az energiafogyasztás, de megemelkednek az egészségügyi kiadások is, hiszen ilyenkor több ember kerül kórházba például hőgutával - idézi a BBC a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docensét. Pálvölgyi Tamás szerint a magasabb téli átlaghőmérséklet is veszélyes lehet.

„Mivel Magyarország olyan területen helyezkedik el, ahol a téli csapadék eső és hó formájában is érkezhet, mert a téli átlaghőmérséklet fagypont körül van, ennek a kismértékű eltolódása, egy néhány tized fokos hőmérsékletemelkedés télen már azt eredményezheti, hogy a fagyos, havas napok száma jelentősen csökkenhet, ez pedig bizonyos vírusfertőzések gyakoriságát is növelheti. Ezek szintén számszerűsíthető gazdasági károkat okoznak a betegállományok, a munkából való kiesés kapcsán. Aszályok és árvizek egyaránt előfordulhatnak Magyarországon a felmelegedés miatt, amely többletköltséget jelent majd az ország számára - tette hozzá Pálvölgyi.

Láng István a Magyar Tudományos Akadémia kutatóprofesszora szerint a klímaváltozást ma már nem lehet megállítani, mindössze lassíthatjuk a folyamatot, de ehhez is nemzetközi összefogásra lenne szükség. Ha a helyzet nem változik, akkor ez egyre gyakoribb szélsőséges időjárásra kell felkészíteni az állami szervezeteket és a lakosságot egyaránt. „Akkor kell gondoskodni a védelemről, amikor még nincs itt a baj a nyakunkon. Egy rossz hasonlattal: minden ország fönntart hadsereget, még a semleges országok is, és a hadsereget nem akkor kezdik szervezni, amikor az ellenség átlépte a határokat, hanem előtte. Tudatos, előzetes felkészülésre van tehát szükség.”

A kutatók mindegyike egyetért abban, hogy a következő száz évben emelkedik a Föld átlaghőmérséklete. Egyesek szerint ennek mindennapi hatása már tíz év múlva érezhető lesz, mások azt mondják ez a probléma majd csak unokáinkat, dédunokáinkat érinteni. Azt azonban mindannyian hozzáteszik, hogy az elmúlt években sokszor hangoztatott jégkorszakra még évszázadokat, akár évezredeket is várni kell.