A Pentagontól kér segítséget egy szegedi kutató

A Pentagon segítségére azért lenne szükség, mert a kereskedelmi forgalomban egyelőre nem kapható olyan gyors digitális kamera, amellyel – az egyszerre több ezer idegsejt együttes működésének tervezett vizsgálatához szükséges – másodpercenként ötszáz felvételt el lehetne készíteni.

Azon gondolkodunk, hogy külön engedélyt kérünk az USA hadügyminisztériumától egy olyan kamera használatára, melyet eddig csak a műholdakban alkalmaztak – mondta el Tamás Gábor.

Az agykéregben attól függően, hogy az idegsejtek milyen kémiai anyagokat szabadítanak fel, s ezen keresztül milyen hatással vannak a többi sejtre, gátló és serkentő típusú neuronokat különböztetünk meg. A szegedi kutatócsoport által a Science január 13-i számában publikált felfedezés lényege, hogy a – két magyar kutató, Szentágothai János és Somogyi Péter által három évtizede felfedezett – kandelábersejtek a korábban gondoltakkal szemben nem gátolják, hanem rendkívül hatékonyan serkentik a hozzájuk kapcsolódó idegsejteket.

A jelenség magyarázata, hogy a kandelábersejtek az idegsejtek jeladó-nyúlványának kezdeti szakaszához kapcsolódnak, innen hiányoznak azok a fehérjék, melyek kloridionok transzportjáért felelősek, így itt megváltozik a kloridegyensúly – magyarázta Tamás Gábor, a Szegedi Tudományegyetem oktatója.

A kandelábersejtek egyszerre több idegsejttel is kapcsolatban állnak, a célsejtek aktiválásával csokorba tudják fűzni azok működését. A kutatás lényege, hogy megértsük, az idegsejtek milyen szabályok szerint kommunikálnak egymással. A most elért eredmények köszönhetően talán megismerhetjük, hogy a különböző elemi információ-egységekből, miként lesznek bonyolultabb információ-csomagok – egy nyelvi hasonlattal élve –, hogyan lesznek a betűkből szavak.