Piero Massima, az ESA kutatási és repüléskoordinációs igazgatóságának egyik vezetője hangsúlyozta, az ESA képviselői már jelen vannak a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) és el sem tudják képzelni, hogy ne lennének jelen a Hold-bázison, majd később egy másik bolygón. Az ESA egyelőre vizsgálja, hogy miként próbálhat meg csatlakozni az amerikai Hold-programhoz, amely európai remények szerint világméretű kutatási program lesz, nem pedig a hatvanas évekbeli amerikai Apollo-program "másolata".
 
Az ESA az amerikai űrkutatási hivatallal (NASA) együttműködve most azon célok, valamint tudományos és előkészítő tevékenységek körét próbálja meghatározni, amelyek kapcsolatban állnak az embert a Holdra juttató programmal. Ennek keretében igyekeznek például a robottechnológia, vagy a lakhatóság terén azonosítani azokat az európai ismereteket, kapacitásokat, amelyek révén Európa fontos szerepet játszhat - tette hozzá Massima.
 
A NASA hétfőn jelentette be, hogy a húszas években nemzetközi kutatóállomást fog építeni a Holdon.
 
Eddig 12 ember járt a Holdon az 1969 és 1972 között lebonyolított amerikai Apollo-program keretében. Ezek az űrhajósok csak néhány órát, illetve néhány napot tartózkodtak a Föld égi kísérőjének a felszínén, és mindannyian amerikaiak volt. A tervezett kutatóállomás megépítése után azonban más nemzetek polgárai is eljuthatnak a Holdra, ahol huzamosabb ideig élhetnek. A NASA már 14 ország mintegy ezer kutatójával konzultált elképzeléseiről.