A tíz legnagyobb IT-bukás

Természetesen - akárcsak sikertörténetből -, bukásból és félresikerült projectből is rengeteg van, nem volt könnyű dolgunk a válogatáskor. A lista ráadásul szubjektív: egyelőre még nem létezik olyan szervezet vagy alapítvány, amelyik „hivatalosan" felállította volna a legnagyobb IT-bukták listáját, így előfordulhat, hogy amit mi dobogós helyezettnek látunk, az másvalaki szemében talán nem is bukás, csak „pech", esetleg rossz időzítés.

Tizedik hely: VKB Bluetooth Virtual Keyboard 
Hosszas tanakodás után úgy éreztük, nem maradhat le a listáról a VKB Bluetooth Virtual Keyboard névre hallgató találmány. Pár éve igen erős hype övezte ezt a virtuális billentyűzetet (talán főleg azért, mert olyan „sci-fi-s" kinézete volt) - néhányan egyenesen azt jósolták, hogy néhány év alatt kiváltja majd a hagyományos keyboardokat. Ez eredetileg PDA-hoz vagy notebookhoz tervezett (de PC-vel is használható) kiegészítő, egy virtuális billentyűzetet vetít sima felületekre (pl. az asztalra), amelyen aztán gépelhetünk. Illetve gépelhetnénk, ha tudnánk, ez azonban szinte lehetetlen: ha a felület nem egyenletes, nem elég nagy a mérete, piszkos, zsíros, poros, nagyon rásüt a nap (és ezt a listát a végtelenségig lehetne folytatni) – nos, akkor nem fog menni a gépelés. Sőt, ha nincsen elég sötét, akkor nem is látunk semmit a csúcstechnikás, virtuális billentyűzet kivetített képéből. A gombok nagyok voltak (sokkal nagyobbak, mint egy hagyományos billentyűzeten), így a gépelés még fárasztó is volt. Kár érte, mert az ötlet amúgy igen innovatív. Talán majd egy következő verzió.

Látványosnak látványos...

Kilencedik hely: Tábla PC
A Microsoft mostanára már elfelejtett „csodagyerekét" 2001-2003 környékén igen nagy figyelem övezte, még maga a nagy Bill Gates is felhívta rá a figyelmet. Úgy emlegették, mint a PC jövője és a notebookok ellenfele, amely forradalmasítja a hordozható számítógépekről alkotott elképzelésünket. Valóban forradalmasította: rájöttünk, hogy nem akarunk Table PC-t, mert nagy, bután mutat a kezünkben, nehéz cipelni, ráadásul az operációs rendszer (Microsoft Windows XP Tablet Edition) is hagyott némi kívánni valót maga után. "A Tábla PC premierje a mobil számítástechnika új fejezetét jelenti. Csak a képzeletünk szabhat határt annak, hányféleképpen használhatjuk ezeket a lélegzetelállító számítógépeket" mondta Bill Gates, azután telt-múlt az idő, és már nem mondta többet, inkább elkezdett Xbox-szal, Surface-szel és Vistával folglalkozni. A noteszgépek uralmának megdöntése tehát elmaradt, tábla PC-vel rendelkező egyént széles-e határban nem ismerünk (valószínűleg nem vagyunk ezzel egyedül). Ha valakit komolyan érdekel szegény Tábla PC sorsa, ajánljuk szíves figyelmébe „Miért nem veszik a Tábla PC-t?" című írásunkat, amelyben bővebben is foglalkozunk a témával.

Szerinted siker lesz? Szerintem igen...

Nyolcadik hely: Flexplay
Sok olyan másolásvédelmi eljárás van, amely csúfos zsákutcának bizonyult - a folyamatosan piacot (és bevételt) veszítő lemez- és filmkiadók szinte már mindent megpróbáltak, talán csak a „minden eladott DVD mellé fegyveres biztonsági őr" elképzelést nem. És persze egyet nem próbáltak meg: csökkenteni az áraikat, a kalózkodás visszaszorítása érdekében..., no de eltértünk a tárgytól. A Flexplay a világ legidegesítőbb másolásvédelmi eljárása: a megvásárolt DVD két napig nézhető, majd 48 óra után megsemmisíti önmagát  - akárcsak a Mission Impossible klasszikus jeleneteiben, persze füst nélkül: a Flexplay lemez egyszerűen feketévé és használhatatlanná válik. Az ötlet csúfosan megbukott, a felhasználók valahogy nem értékelték az ötletet, hogy amiért fizetnek, az két nap múlva jobblétre szenderül. A Flexplay a mai napig létezik Japánban, de ott sem örvend túl nagy népszerűségnek. Ki érti ezt?!

Figyelem: a lemez megsemmisíti önmagát!

Hetedik helyezett: Microsoft BOB

A Melinda French név nem mond túl sokat a legtöbbünk számára. A Mrs. Gates talán ismerősebb: Melinda French volt a Microsoft Bob project megálmodója és menedzsere. A Bob elnevezésű project, az akkoriban új (és sikeres) Windows 3.1 felhasználói felületét volt hivatva barátságosabbá tenni - csatolt képünket elnézve ez a kísérlet mintha kissé infantilisre sikerült volna. Bár Gates és Melinda akkoriban még csak jártak (jóval később házasodtak csak össze), szerény véleményünk szerint a Microsoft Bob el sem jutott volna a tervezőasztalig, ha nincs eme kapocs a Microsoft feje és a project fejlesztője között. Kapocs ide vagy oda: a Microsoft Bob csúfosan megbukott (a Cnet szerint egyenesen minden idők legnagyobb IT-melléfogása), a jópofa, színes és izgő-mozgó felhasználói felületből pedig nem lett semmi. Melinda azóta inkább a "Bill & Melinda Gates Foundation" ügyeit intézi, ami nagyon elismerésre méltó, és öröm látni hogy Mrs. Gates ezen a téren sokkal sikeresebb. (Valamit persze a Bobnak is köszönhetünk: ebből a fejlesztésből maradtak ránk az "assistant" néven ismerős figurák, a kereső ablak kiskutyusa vagy az Office-ban található, idegesítő, beszélő gemkapocs).

A kiskutya megmaradt - a project nem

Hatodik hely: iSmell
Úgy tűnik, a web szagolgatására nincs igény. A szagos world wide web elképzelés élharcosa, a digiscents.com az IT-lufi kipukkanása előtt igen nagy figyelmet kapott. A PC-re csatlakoztatható szerkezet, hivatalos nevén a „DigiScent iSmell" sajnos nem kellett a fogyasztóknak, és ebben szerepet játszhat a totális marketing melléfogás, amelynek a keretében a terméket „iSmell"-nek keresztelték, ami a félreérthető „én szagom"-ként is értelmezhető. Ráadásul a weboldal fejlesztőinek speciális kódokat kellett volna elhelyezniük az oldalaikban, ezzel utasítva az iSmell-t, hogy mikor, milyen illatanyaggal kényeztesse a felhasználót, egy-egy adott oldal megtekintése közben. A website fejlesztők azonban erre nem voltak hajlandók (kisebb gondjuk is nagyobb volt a szagoknál), a fogyasztók pedig nem látták túl sok értelmét a PC-re csatolt „szagmasinának", így az IT-lufival együtt az iSmell is kipukkant (stílusosan fogalmazva: elenyészett a levegőben....).

Ötödik helyezés: Audrey
Az Audrey Web Surfing Machine névre hallgató „szerkezet" (mert PC-nek hívni talán túlzás lenne) eleinte jó ötletnek tűnt, legalábbis a dotkom láz idejében (persze akkoriban minden jó ötletnek tűnt, aminek köze volt a nethez). A 3com fejlesztésének lényege: egy ötszáz dollárba kerülő ketyere, ami kizárólag a weben való szörfözésre használható, semmi másra. De cserébe legalább olcsó - és ronda is (szerintünk). A project nagyon gyorsan megbukott, a 3com 2001-ben már be is jelentette, hogy leálltak az Audrey gyártásával.

Csak webezni jó - de arra sem jó...

Negyedik helyezett: Pocketmail
A máig is létező Pocketmail egy érdekes elképzelés, ez vitathatatlan. A találmány lényege: bárhol is legyünk a világon, a Pocketmail segítségével képesek vagyunk e-mailt küldeni, csak egy hagyományos telefon kell hozzá! (akár egy telefonfülke is megteszi). Csak megírjuk az e-mailt a szerkentyű segítségével, majd hozzákapcsoljuk egy telefonhoz, és máris mehet az elektronikus levél! Az ötlet remek - csak éppen arról feledkeztek el a fejlesztők, hogy a technika gyorsan fejlődik: így a 2000-es években még „csak-csak" jó ötletnek tűnő elképzelés, ám pár év alatt oka fogyottá vált, a mobil eszközök és persze a WiFi térhódítása miatt.

Telefon is kell hozzá

Harmadik helyezett:  WAP
Az egyik legnagyobb „hype" vette körül az internet fénykorában kifejlesztett WAP-ot (Wireless Application Protocoll.) Szinte mindenki előre vizionálta, hogy mostantól azután „wapozni" fogunk úton-útfélen, a fejlesztők álmaiban mobiltelefonokon keresztül internetező (illetve „wapozó", mert a két dolog nem teljesen ugyanaz) tömegek milliói jelentek meg. Hihetetlen összeget fektettek a WAP-fejlesztésekbe - hogy azután pár év alatt az IT-történelem egyik legnagyobb bukását produkálják: a WAP nem kellett senkinek. A bukásnak több oka is van, ezeket a "A WAP tündöklése és bukása" című írásunkban részletesen is elemezzük.

Második helyezett: Duke Nukem Forever
Az IT-világ szerver része a szórakozás és a játékok, így nem maradhat ki a listáról ez a terület sem. A Duke Nukem 3D, a 90-es évek egyik legnagyobb kultuszjátéka volt, rengeteg újítással és akkoriban forradalminak számító megoldással. Ebben a játékban találkozhattunk először szimulált 3D-vel, azaz 2.5D-vel, illetve a Duke Nukem vonultatott fel először interaktív/használható elemeket. A játék pályáin szinte minden működött, mozgott stb. A siker tehát hatalmas volt: a 3DRealms, a játék fejlesztője bele is kezdett a folytatásba. A folytatás a „Duke Nukem Forever" nevet kapta, és nem tévedés: több mint tíz éve fejlesztik folyamatosan, de még mindig nem tartanak vele sehol (még sajtóanyag sincs belőle.)  A „forever" név tehát nagyon jó választás: a rajongók és a szaklapok is egyetértenek abban, hogy ez a játék „örökké" készül, és bár hatalmas várakozás előzi meg, valószínűleg nem lesz belőle semmi. Az elmúlt tíz évben a fejlesztést többször befejezték, majd a nulláról újra kezdték, a fejlesztőcsapatot és a menedzsmentet nem is egyszer teljesen lecserélték - a „Duke Forever" azonban csak nem akar elkészülni, pedig már 1996-ban nekikezdtek. Csak összehasonlításképpen: egy játék (például a hatalmas sikerű The Sims vagy a Team Fortress 2) fejlesztési ideje két-három év körül mozog.

Első helyezett: Windows ME
Windows ME. A világ egyetlen operációs rendszere, amely jóval rosszabb az előző verziónál (Windows 98), de valószínűleg még az előző-előző (Windows 95) verziónál is. Sokak szerint egyértelműen a világ legmegbízhatatlanabb és legrosszabb kóddal rendelkező operációs rendszere - tény, hogy a Windows ME olyan hibákat volt képes produkálni, amelyek azóta is legendásnak számítanak. Bár az ME sok újítást hozott – rendszer-visszaállítás, tömörített mappák, plug and play - ez utóbbit a felhasználók rögtön el is keresztelték „plug and pray"-nek (dugd be és imádkozz), ezzel is jelezve, hogy az elképzelést nem sikerült zökkenőmentesen integrálni...  Ez volt a Microsoft utolsó operációs rendszere, amely Windows 95 alapokra épült: a további verziók alapját már a Windows NT/2000 szolgáltatta (szerencsére). A Windows Millenium csak egyetlen évet ért meg: 2000. szeptember 14-én jelentette be a Microsoft, de 2001. október 25-én már jött is az XP - így tehát az ME nem csak a legrosszabb, de egyben a világ egyik legrövidebb életű operációs rendszere címet is kiérdemelte.

Egy évet ért meg...