A számítástechnika hőskorában (akkoriban még valóban innovatív és élvezetes játékok készültek, hiszen a nem volt lehetőség mindenféle grafikai és egyéb megoldásokkal  egyszerűen „elkápráztatni” a felhasználót –  muszáj volt tehát jó dolgokat kitalálni) népszerű játék volt a Pipeline – rengeteg fajtája és feldolgozása készült a különböző ős-számítógépekre és platformokra. Egy botcsinálta (bár többnyire nagyon aranyos) figurát (talán vízvezeték-szerelő?) alakítva kellett a képernyőn található összekuszált csöveket a megfelelő pozícióba helyezni és forgatni, hogy végül sok gondolkodás és kellemes perc árán elinduljon... a víz. Persze mindezt időre, hiszen ha a víz megindul és nem talál megfelelő vezetékeket akkor elázunk, és vége a játéknak.

Segítség ! Teljesen elvesztettem a fonalat (illetve a csövet) !

Ezt az alapművet ültették most át PC-re, kicsit talán látványosabb grafikával mint amit anno megszokhattunk. Az „old school” érzés azért még így is eluralkodik az átiraton (szerencsére!), hiszen a játék zenéje is ún. chip-zene, amit a fiatalabbak talán már nem ismernek, az idősebbek azonban tudják, hogy ez valójában egy roppant kellemes „brügyögés”, ami a nyolcvanas években a C64-es gépekből szólt és zenének neveztük (mert nem volt más...) Ez a kellemes nosztalgia hatja át az egész játékot, az egyszerű és harsány színű grafikától kezdve, egészen a pályák kidolgozásáig. 

A vezetékek összekötése eleinte egyszerű, később a különböző bónuszok és nehezítések révén azonban egyre több fejtörést okoz – alaposan próbára teszi a logikát és a türelmet is. Ahogy haladunk előre, egyre bonyolultabb fejtörők következnek, egyre több elemből kell építkeznünk, ráadásul egyre kevesebb idő áll rendelkezésre. Mi több csövekből és egyéb elemekből is rengeteg van – jólnevelt logikai játékhoz illően mindenféle illesztések, kanyarok, meglepetés-csomagok, időnövelő-bónuszok és még rengeteg mókás dolog nehezítik, illetve néha könnyítik a játékos dolgát. Egy-egy pályát többféleképpen is megoldhatunk, így akkor a Pipeline akkor sem unalmas ha újrakezdjük. Sajnos a játék nem ingyenes, a kipróbálható verzió azonban tíz pályát tartalmaz, ami nem hangzik soknak, de garantáltan a hajunkat fogjuk tépni (jó értelemben) mire elkészülünk vele.