A Holdat sokáig teljesen száraznak, vízmentesnek hitték, de kiderült, hogy ez nem igaz. Ennek egyik újabb bizonyítéka, hogy az Apollo 11, 15 és 17 fedélzetén az amerikai űrhajósok 1969 és 1971 között mintákat hoztak a holdkőzetből a Földre, s kiderült, hogy az vízmolekulákat tartalmaz. Ezek pontos azonosítására az amerikai Brown egyetem kutatócsoportja Alberto Saal vezetésével tömegspektrométeres vizsgálatokat végzett, s ezek nyomán bebizonyították: a bazaltkőzetekben talált víz egykoron a Hold mélyében volt, s a vulkánkitörések során került a felszínre - írta a Science et Vie című francia tudományos havilap szeptemberi száma.

A kutatócsoport szerint a Hold-magmában a víz koncentrációja 745 ppm (parts per million - ezred ezrelék) volt, ami nagyon közel állt a földi magma víztartalmához. Mindez tehát - mint a lap írja - "nem mond ellent" annak a feltételezésnek, hogy a Hold a Földből alakult ki 4,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor egy Mars nagyságú bolygó a Földnek ütközött, s jelentős anyagtömeget szakított ki belőle. Más tudósok viszont kételkednek, azt állítva: egy ilyen ütközés nyomán minden víznek el kellett volna párolognia. Így további kutatásokra lesz szükség a kérdés eldöntésére.