Az Eberhard Fetz professzor által vezetett kutatás során időlegesen lebénították a majmok karját, majd az agyi impulzusokat átirányították, kikerülve a leblokkolt idegpályákat - egy mozgatórendszerben lévő neuront dróttal kötöttek hozzá egy számítógéphez, azon keresztül pedig a majom karjának egy izmához. Amikor az idegsejt tüzelni kezdett, a számítógép elektromos impulzussá alakította a jelet, amely az izomban mozgást indított be.

A majmok a kísérlet során egy egyszerű videójáték előtt ültek: csuklójuk mozgatásával egy képernyőn látható kurzort tudtak mozgatni: ha ezt beleirányították a képernyőn látható dobozba, jutalmat kaptak. Chet Moritz kutató elmondása szerint szinte minden egyes tesztelt neuront sikeresen tudtak felhasználni erre a fajta stimulációra, még azokat is, amelyek nem kapcsolhatóak közvetlenül a mozgáshoz.

Normális esetben azonban még egy karizom mozgatása sem egyetlen neuronnak köszönhető. A kutatás célja így csak annyi, hogy megvizsgálják: miként köthető össze az izommozgás az egyes neuronokkal, az ilyen idegi kapcsolatokat pedig hogyan kezeli az agy. Az egyedi neuronok tesztelése könnyen kivitelezhető, mivel ezt egy mobiltelefon méretű készülékkel meg lehet oldani, míg a sok idegsejtet igénybevevő koordinált izommozgáshoz sokkal nagyobb teljesítményű és méretű számítógép szükséges.

Moritz szerint egy neuron akár 10-15 különféle izmot is meg tud mozgatni elég nagy precizitással. A csapat célja most a teljesen implantálható tesztverzió elkészítése, hiszen a drótos leolvasórendszerek nem stabilak, valamint fertőzésveszéllyel is járnak.