© Fazekas István

Ugrásszerű fejlődést tapasztalhatunk az energiahatékonysági infrastruktúrában, olvasható a "tiszta technológiával" foglalkozó Cleantech csoport 2009-es előrejelzésében. Több előnye is van annak, ha az energiahatékonyságra fókuszálunk, ugyanis mind az elektromos hálózat modernizálása, mind pedig a lakások szigetelése új munkahelyeket teremt - többet, mint amennyit egy szélfarm tudna teremteni - versenyképességet biztosít, az üvegázhatású gázok emisszióját is csökkenti, ezáltal pedig kevesebb importált energiahordozóra, többek között kevesebb olajra van szükségünk. Az iparági szakértők, befektetők és vállalkozók összesített véleménye szerint az ilyen projektek relatíve gyorsan beindíthatók, így kifejezetten fontos lenne "zöldebb" munkákat létrehoznunk és "tiszta" infrastruktúrákkal dolgoznunk. Ezt nagyban elősegítheti azt is, hogy 2009-ben szavazzák meg azt a portfólió-szabványt (RPS, renewable portfolio standard), ami megszabja: az Amerikában megtermelt árammennyiség hány százalékát kell megújuló energiaforrásokból, azaz biomasszából, szélenergiából, illetve geotermikus energiából előállítani, ezáltal jobb befektetési döntésekre is számíthatunk a tisztatechnológiai piacokon. Külön rámutat az előrejelzés a szélenergia visszatérésére is, amit nemcsak az RPS segít elő, hanem az is, hogy várhatóan végre rádöbbennek a piaci szereplők: a szélenergia az egyik legversenyképesebb
alternatív energiaforrás.

Zöld tech vagy tiszta tech?

Ne keverjük össze a zöld és a tiszta technológiát, írja a Cleantech. A cég definíciójából kiderül: a tiszta megoldások annyiban különböznek a zöldektől, hogy jelentősebb anyagi haszonnal járnak, míg újabb technológiai megoldásokat használnak fel mindehhez. Jelentős a biológiai megoldásokon és a biomimikrin alapuló innovációk felhasználása is.

Nem számíthatunk sokra a cégek kutatási és fejlesztési csoportjaitól- a nagyobb vállalatok a Cleantech szerint hiába jelentették ki azt, hogy az K+F részlegei már több éve megfelelő büdzsével futnak, nem látni nagyobb mértékű növekedést kiadásaikban és az idei megszorítások miatt erre nem is lehet számítani. Számíthatunk viszont jelentősebb akvizíciókra a tiszta technológia terén, gondoljunk csak például a Sanyo tavaly novemberi felvásárlására: a Panasonic a céget ugyanis főként az elemfejlesztési és napelemes divíziói miatt kötötte magához. A vállalatok nemcsak a kedvező árak miatt folyamodhatnak a felvásárlás gyakorlatához, hanem amiatt is, hogy végre meglátják: új üzleti módszerekkel kell előrukkolniuk. Érdemes felfigyelni ebben a viszonylatban arra is, hogy a nagyobb IT-, és telekom-cégek, mint például az Intel, az IBM vagy a Cisco egyre jobban összefonódnak a tiszta technológiában érdekelt piaci szereplőkkel. Az IT-szektor ugyanis megpróbál az új energiai megoldások integrálásval több bevételre szert tenni: az Intel például azon fejlesztőit állította rá a nanoalapú napelemes fejlesztésekre, akik eddig a következő generációs processzorokkal foglalkoztak. Tíz éven belül az Intelt vagy bármely hasonló üzleti döntéseket hozó informatikai nagyvállalatot energiavállalatnak is nevezhetjük majd.

© AP

Csökken a tiszta technológia finanszírozása

Jelentősen csökken idén a tiszta technológiák finanszírozása, nyilatkozta Peter Nieh, a Lightspeed Venture Partners igazgatója, a startup cégeknek így alternatív stratégiákra van szükségük. A befektetők áramhálózatokban és autóiparban gondolkodnak, a kormányok szerepe megnő, valamint várhatóan idén fut fel Kínában a tiszta technológiai ipar. Nieh szerint a válság által megnyitott finanszírozási szakadék miatt számos tőkeintenzív cég fog szenvedni. A kezdő fázisban ugyanis mintegy 30 millió dollárnyit kell befektetniük, körülbelül ekkora kockázati tőkével is mernek a legtöbben kalkulálni. A nagyipari termeléshez azonban már körülbelül 50 millió dolláros befektetés szükséges, amelyhez spekulatív befektetési vagy kockázati tőkealapok szükségesek, ezen források a szakértő szerint nem elérhetőek.

2011-12 lesz majd annak az ideje, hogy a kormányok előremozdítsák a klímaváltozással kapcsolatos terveket: nemcsak nem figyelnek eléggé oda a döntéshozók, hanem még a helyzet komplexitását sem oldották fel eléggé magukban. Sokan például csak tavaly döbbentek rá arra az etanollal kapcsolatban, hogy az energia, a víz és az élelem fogalma összefügg. Ezek a fogalmak már idén konvergálni fognak sokunk fejében és egyre jobban felfogjuk majd ezek összefüggéseit, az eszmélés következő lépcsőfokán a hibridek és az elektromos autók találhatóak. Felkészülhetünk arra is, hogy a tiszta technológiával foglalkozó szektorban - ahogy más piaci szegmensekben is - a befektetők a portfóliók a legígéretesebb cégeire fókuszálnak; hagyják, hogy a gyengébbek vagy kevésbé tőkeerősek összeolvadjanak vagy elbukjanak, esetleg felvásárolják őket. A korai fázisban lévő tiszta technológiában utazó cégek bukásának esélye megkétszereződik idén: a tipikusnak tekinthető 20 százalék helyett 40 százalékkal kell kalkulálnunk - az elkövetkező 18 hónap e tekintetben kifejezetten szigorúnak tekinthető.

Ami az IT-ipart illeti, Doug Washburn, a Forrester elemzője szerint arra kell felkészülnünk, hogy a "zöld IT" figyelme idén nem az adatközpontokra, hanem inkább a céges számítógépes hálózatok felé fordul majd, ugyanis hiába az adatközpontok az első tételek a cégek listáján, a legújabb adatok szerint a megosztott PC-s környezetek sokkal költségesebbnek bizonyulnak. Így olyan megoldások jelenhetnek majd meg a cégeknél, mint az 1E NightWatchman, a BigFix Power Management vagy a Verdiem Surveyor, ezeknek emissziócsökkentő hatása sem elhanyagolható.

Washburn elgondolása, miszerint újra kell definiálnunk a "zöld IT" fogalmát, számos helyen olvasható. Az energiatakarékosság standardjaként számontartott Energy Star szabvány vagy a szervervirtualizálás számít a green IT jelenlegi szintjének, ennél pedig sokkal specifikusabb megoldásokra van szükség. Ilyen például a Nike "considered index" alkalmazása, amivel a cég tervezői sokkal környezetbarátabb döntéseket tudnak hozni cipőtervezés közben vagy a UPS "package flow" rendszere, amivel kikerülhetőek a balkezes kanyarok a kiszállítások közben - a cég ezzel 2007-ben 8,4 millió dollár költséget takarított meg, széndioxid-kibocsátását pedig több mint 32 ezer tonnányival csökkentette. Erre bólintott rá Ted Samson, az InfoWorld elemzője is, akik szerint a hatékonyságot számos olyan megoldással kell növelni, amelyekben az innováció mellett a józan ész is szerepet játszik: több számítógépbolt kikapcsolhatná például szervereit, ha nincsen ezekre szükség, illetve kiszűrhetnék a PVC-hez hasonló mérgező anyagokat és minél több Energy Star 5.0 szabványos terméket kellene árusítaniuk. Több olyan terméket is kell piacra dobni, amelyekben fogyasztást, hőmérsékletet, kihasználtságot mérő szenzorok vannak. Az adatközpontok üzemeltetői így valós időben láthatnák, hogy rendszereik mennyire hatékonyak és miként lehetne ezeket változtatni.

Ha kíváncsi további újdonságokra, amelyeket a 2009-es esztendőben láthatunk, olvassa el előrejelzésünk első részét is!