Ahány hálózat, annyiféle. Bővebben kifejtve: egy-egy hálózat eltérő rendű és rangú gépek sokaságából tevődik össze, amelyek a legváltozatosabb kommunikációs csatornákon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Különféle hálózati architektúrák léteznek, amelyek közül a legelterjedtebb az úgynevezett kliens-szerver elvű hálózat. Ebben kétféle számítógéppel találkozunk: a szerverekkel és a kliensekkel. Előbbiek nagy teljesítményű gépek, és adatokkal látják el a klienseket, illetve különféle feladatokat végeznek el ez utóbbiak számára. A kliensek viszont a szokványos irodai munkára vannak kihegyezve: többnyire olyan gépek, amelyeken Windows operációs rendszer fut, ezen pedig mindenféle irodai szoftverek, például szövegszerkesztő, táblázatkezelő, levelezőprogram stb.

Megosztanak és védenek
A legnagyobb hálózat nyilvánvalóan az internet, amelyben megszámlálhatatlan szerver lát el különféle feladatokat az adatok tárolásától és indexelésétől kezdve a levelezésen át egészen a keresőszolgáltatások működtetéséig. Ha ezek a szerverek leállnának, bajosan juthatnánk hozzá bármilyen információhoz.
Az egyes erőforrások – nyomtatók, háttértárak stb. – megosztása a hálózatra csatlakozó gépek között szintén a szerverek feladata, mint ahogy a hálózat védelme is a különféle veszélyek – vírusok, illetéktelen behatolások – ellen. Nagyobb hálózatokban általában dedikált spamszűrő, tűzfal stb. szerverek működnek, tehermentesítve ezáltal a többi szervert, illetve kliensgépet. Az internetes cégek webszerverei és FTP szerverei a világhálóról érkező kérések zökkenőmentes kiszolgálásáról gondoskodnak.
Külsőre a szerverek a közönséges PC-kre hasonlítanak. Vannak ugyanakkor rack (fiók) rendszerű gépek is, amelyek szerver szekrényekbe építhetők be egymás alá/fölé. Ezáltal óriási számítási kapacitás hozható létre viszonylag kis helyen.
Szólni kell a szerverek védelméről is. Nagyobb cégek, bankok, intézmények számára létkérdés, hogy a szervereik, illetve az azokon lévő adataik védve legyenek, és persze nemcsak a természeti csapásoktól, hanem a különféle szabotázs akcióktól, terrorista támadásoktól is. Ez csak úgy lehetséges, hogy a gépeket szinte szó szerint betonbunkerbe rejtik, és fegyveres őrséget rendelnek melléjük. Jóval olcsóbb megoldás a gépeket úgynevezett szerverhotelekbe (szerverfarmokba) telepíteni, ahol mindezek a feltételek eleve megvannak. A másik – nem kevésbé biztonságos és költséghatékony – megoldás olyan szerverek bérlése, amelyek fizikailag egy-egy ilyen szerverhotelben vannak, szigorú őrizet alatt. A megoldást szerver hostingnak is nevezik.
A szerverek kapcsán egyre többet hallani egy különleges technológiáról, mégpedig a virtualizációról. Ennek segítségével egyetlen fizikai gép (szerver, sőt „sima” PC) több logikai gépre bontható, amelyek egymástól teljesen függetlenül működnek, olykor többféle operációs rendszer alatt. A virtualizáció révén jobban kihasználható a nagy teljesítményű gépek kapacitása, ráadásul több gép helyett egyetlen géppel is megoldhatók egymástól független számítási feladatok.

Növekvő piac
Egy szerver attól szerver, és nem „feltuningolt” PC, hogy különleges technikai megoldásokat tartalmaz. A nagy szervergyártók – IBM, Sun, HP, Dell stb. – saját „gyártóspecifikus” (proprietary) megoldásaikat építik be a szervereikbe, és gondosan levédik a technológia minden mozzanatát. Ezekben a megoldásokban többek között a hibatűrő felépítés, a gyors adattovábbítás és az extrém tárolókapacitás jelenti a főbb különlegességeket. Nem csoda hát, hogy a gyártók mezőnye igencsak behatárolt, itt nem minden „nagy” PC-gyártó rúg labdába.
A piacvezető évek óta stabilan az IBM, nem sokkal mögötte a második a Hewlett-Packard, majd a Dell és a Sun Microsystems következnek. Számottevő piaci részesedése van még a Fujitsunak, illetve a Fujitsu Siemensnek, az összes többi gyártó kénytelen a piac egytizedén megosztozni.
A szoftvereket illetően, még mindig három operációs rendszer uralja a piacot. Közülük is a legsikeresebb a Microsoft Windows (illetve ennek Server változata), amely az eladott szerverek 36,6 százalékán fut. A Unix is változatlanul kelendő, piaci részesedése 33,3 százalék. A harmadik operációs rendszer a rangsorban a Linux, amely 12,7 százalékon áll, jóllehet évekkel ezelőtt még fényes(ebb) jövőt jósoltak neki az elemzők.
A 2008-ban bekövetkezett világméretű pénzpiaci válság nyilvánvalóan hatással van valamennyi piaci szegmensre, ám a Gartner jelentéséből mégis az derül ki, hogy a szerverek iránti kereslet nem hogy csökkenne, de lendületesen nő.

Szerverprocesszorok
Nem beszélhetünk szerverekről anélkül, hogy szót ejtenénk a szerverprocesszorok gyártóiról. A legnagyobb gyártó kétségkívül az Intel, amelynek évek, sőt évtizedek óta nincs igazi versenytársa, legfeljebb egy-egy jól körülhatárolható piaci szegmensben. Nos, a szerverprocesszorok nem ez a szegmens.
Két processzorcsalád – a Xeon és az Itanium – képviseli az Intel szerverkínálatát. A kínálat csúcsán a négymagos (quad-core) Xeon processzorokat találjuk, lejjebb további négy-, illetve kétmagos processzorok sorakoznak, a legkülönfélébb jellemzőkkel.
Kiváló teljesítményjellemzőkkel bíró processzorokat kínál az AMD is. Az Opteron család „feje” a harmadik generációs négymagos (quad-core) Opteron, amely komoly versenytársa az Intel Xeonoknak. Az Opteron processzorokat többek között a Sun szervereiben is megtaláljuk. A Sun egyébként gépeibe többnyire saját fejlesztésű SPARC, illetve UltraSPARC processzorait építi, amelyek architektúrájukkal mindig is kivívták a szakma elismerését.
Mindenki megy tehát a divat (avagy a piac törvényei) után. Még az IBM sem kivétel, amely Intel és AMD processzorokkal szerelt szervereket is forgalmaz, saját Power processzoraival felszerelt szerverei mellett.
Az üzleti élettel kapcsolatos további hardver- és szoftver-megoldásokról a Techline szakmai támogatásával készült IT Plusz 2009 kiadványban olvashatnak, amelyet megvásárolhatnak az újságárusoknál, illetve közelebbről is megismerhetnek a www.hvgplusz.hu oldalon.