A temetőt a szarmaták a római korban, a II. és III. században használták, ám a sírokat a temetés után néhány évvel, esetleg hónappal kifosztották - közölte Fogas Ottó ásatásvezető kedden, a helyszínen.

Bár az Alföldön sok szarmatakori lelőhely ismert, a Szegeden feltárt temető mégis különleges, egyrészt amiatt, hogy a város belterületén viszonylag kevés ásatás folyhat, másfelől azért, mert szinte az összes sírt kirabolták - mondta a régész.

A szakembereknek már a munka kezdetekor feltűnt, hogy a temetőben több évszázada sírrablók járhattak, mivel a négyzetalakú sírfoltok mindegyike mellett a rablógödör kerek nyomaira is rábukkantak. A tettesek értékek után kutatva sebtében forgatták át a sírokat, s szerencsére - főként a gazdagabb elhunytak esetben - nem voltak mindig elég alaposak.

Fogas Ottó elmondta: a rablókat csak a nemesfémek érdekelték, s a sírokban valószínűleg a ruhák rögzítésére szolgáló fibulákat találhattak. A régészek így rábukkantak több, az elhunytakkal együtt eltemetett étel tárolására szolgáló cserépedény maradványára, vastárgyakra, de előkerült római ezüstpénz is.

A néhány hetes ásatás során talált leletek feldolgozása várhatóan egy évig fog tartani, a csontvázakat antropológusok vizsgálják meg, a tárgyakat pedig restaurálják.