szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Több százezer évig élt egymás mellett a mai ember és a neandervölgyi, amely csupán harmincezer éve tűnt el a Föld színéről. Valószínűleg nem nagyon tűrték el egymást, hiszen az erőteljes testalkatú Homo neanderthalensis és a törékenyebb Homo sapiens táplálékkonkurensek voltak.

Most megtudhatjuk, mi volt közös bennük, és miben különböztek, ugyanis a neandervölgyi ember teljes genetikai állományát megfejtette Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója és csapata. A Nature című brit szaklap szerint a szekvenált DNS egy 38 000 éves, Horvátországban előkerült neandervölgyicsontból származik. Megfejtése nehézkes volt, mivel az általában hárommilliárd nukleotidból álló DNS az évezredek során apró, csupán mintegy 50 építőelemből álló darabkákra töredezett szét.

A genetikai kód megfejtése számos kérdésre választ adhat: Azért halt ki a neandervölgyi, mert kevésbé volt furfangos elődeinknél? Vagy, mert kevesebb utódot tudott csak nemzeni? Vagy, mert méreténél fogva sokkal több kalóriára volt szüksége, így többet kellett vadásznia és gyűjtögetnie?

Az ínséges időkben valószínűleg ez volt mérvadó. Az antropológusok azonban egy gyakori pikáns kérdésre is hamarosan képesek lesznek válaszolni - hogy a két faj keveredett-e egymással? Néhány tudós úgy véli, hogy két keverék egyedet már azonosított az anatómiai tulajdonságok alapján. A többség azonban azt mondja, hogy nem volt szexuális intermezzo. Egyvalami azonban bizonyos: a két faj génjei csupán 0,5 százalékban térnek el egymástól.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

Kannibálok lehettek a neandervölgyiek

Spanyolország északi részén 43 000 évvel ezelőtt élő neandervölgyi populáció tagjai minden valószínűség szerint néha egymás húsára fanyalodtak a túlélés érdekében.

MTI Tech

Mégsem az éghajlat végzett a neandervölgyiekkel

A neandervölgyi ember rejtélyes kipusztulása, ellentétben az egyik divatos elmélettel, nem éghajlati felmelegedés következménye volt - állítják a Nature című tudományos folyóirat legfrissebb, csütörtöki keltezésű számában megjelenő tanulmányukban görög kutatók.

MTI Plázs

Újabb felfedezés a neandervölgyi ősemberről

Egy 38 ezer éves csontkövületből német és amerikai kutatók csoportjának sikerült feltérképezniük az anyai ágon öröklődő, mitokondriális DNS (mDNS) minden génjét egy tanulmány szerint, amelyet az Egyesült Államokban tettek közzé.

Panoráma Tech

A neandervölgyiek nem üvöltöztek, hanem énekeltek

A neandervölgyiek egy újabb tanulmány szerint nem majomszerű, üvöltő vadak voltak, hanem magas hangú, érzékeny lények, amelyek talán énekelni is tudtak – állítja Stephen Mithen professzor a kőkorszaki emberfajta gégefőjének vizsgálata alapján.

MTI Plázs

Kergemarhakórhoz hasonló betegség végezhetett a neandervölgyivel

Elképzelhető, hogy a nagy-britanniai marhaállományt a kilencvenes években megtizedelő, s egész Európában pánikot keltő betegség, a kergemarhakór (BSE), pontosabban annak egyik variánsa felelős a neandervölgyi ember kipusztulásáért - állítja az oxfordi egyetem egyik kutatója, Simon Underdown, aki a Medical Hypotheses című szaklapban tette közzé kutatási eredményeit.