Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Mivel az emberi testben tízszer több baktérium van, mint emberi sejt, a tudósok többet próbálnak megtudni a baktériumokról. A száj a baktériumok "főbejárata" az emberi testbe, sokszínű mikrobaközösséget tartalmaz. A tudósok szerint fontos lenne annak megértése, milyen összefüggésben vannak az étrenddel, környezettel, illetve az egészséggel vagy betegséggel.
Mark Stoneking, a lipcsei Max Planck Intézet munkatársa, a kutatás vezetője úgy véli, hogy a baktériumok genetikai állományának megismerésével többet tudhatnak meg az emberi közösségekről, mintha csak az emberi DNS-t vizsgálnák.
A kutatócsoport 120 egészséges önkéntestől vett nyálmintában elemezte a baktériumokat. A köpetadományozók Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Nyugat-Európában, Kelet-Európában Afrikában és Ázsiában éltek. Nem meglepő módon a baktériumok nagy változatosságára bukkantak egy emberen saját mintájában és az egyének között is.
A különböző földrajzi területekről származó minták azonban nem különböztek egymástól lényegesen, ami azt jelzi, hogy a szomszédban lakó ember nyálában lévő baktériumok éppen annyira térhetnek el, mint azé, aki a világ másik csücskében él. A meglévő eltérésekből mégis a népcsoportok vándorlására, életmódjára, a környezeti hatásokra, valamint a kulturális tényezőkre következtethetnek a kutatók.
Mark Stoneking, a lipcsei Max Planck Intézet munkatársa, a kutatás vezetője úgy véli, hogy a baktériumok genetikai állományának megismerésével többet tudhatnak meg az emberi közösségekről, mintha csak az emberi DNS-t vizsgálnák.
A kutatócsoport 120 egészséges önkéntestől vett nyálmintában elemezte a baktériumokat. A köpetadományozók Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Nyugat-Európában, Kelet-Európában Afrikában és Ázsiában éltek. Nem meglepő módon a baktériumok nagy változatosságára bukkantak egy emberen saját mintájában és az egyének között is.
A különböző földrajzi területekről származó minták azonban nem különböztek egymástól lényegesen, ami azt jelzi, hogy a szomszédban lakó ember nyálában lévő baktériumok éppen annyira térhetnek el, mint azé, aki a világ másik csücskében él. A meglévő eltérésekből mégis a népcsoportok vándorlására, életmódjára, a környezeti hatásokra, valamint a kulturális tényezőkre következtethetnek a kutatók.
