A National Ignition Facility (NIF), vagyis az irányított termonukleáris fúziót begyújtó szerkezet 192 független óriás lézernyalábból álló rendszer. A lézernyalábok nehéz hidrogénizotópok parányi, 150 mikrogrammos gömböcskéjét célozzák meg, hogy beindítsák a termonukleáris reakciót. Ahhoz, hogy a rendszer működőképes legyen, több energiát kell termelnie, mint amit elhasznál a folyamat beindításához - olvasható a BBC hírei között.
A Kaliforniában megépült berendezés egy futballpálya alapterületű tízemeletes épületet tölt ki, megépítése 12 évet vett igénybe. A kísérleteket 2009 júniusára tervezik, az első jelentősebb eredményeket 2010. és 2012. között várják. A fúziót az energiaforrások "Szent Gráljának" tartják, mivel gyakorlatilag korlátlan mennyiségben biztosítaná a tiszta energiát.
A termonukleáris fúzió során a hidrogén két nehézizotópja, a deutérium és tricium magjainak egyesülésekor egy hélium atommag képződik. Amikor ezek az izotópok magas hőmérsékleten egyesülnek, a tömegük egy kis része elvész, viszont óriási mennyiségű energia szabadul fel.
Természetes körülmények között termonukleáris fúzió a csillagok belsejében zajlik, ahol az óriási gravitációs nyomás teremt kedvező feltételeket a 10 millió Celsius fokon zajló folyamat számára.
A Földön a jóval kisebb nyomás mellett a fúzió létrehozásához lényegesen magasabb hőmérsékletet, 100 millió Celsius fokot kell biztosítani.
A NIF-ben az extrém hőmérsékletet lézernyalábokkal hozzák létre, amelyek 1,8 megajoule energiával veszik célba a hidrogén nehézizotópjait. A kaliforniai rendszer hatvanszor nagyobb energiával működik, mint bármelyik korábbi lézerberendezés. A lézerimpulzus néhány nanomásodpercig (a másodperc milliárdod részéig) tart, ám 500 billió watt energiát szabadít fel. Ez több, mint az Egyesült Államok energiarendszerének csúcsteljesítménye.
