Ekkora bírságot még a Microsoft számítástechnikai cégre sem szabott ki az Európai Bizottság, pedig az is hosszú éveken át szálka volt a brüsszeli hivatal szemében. Az Intel-bírság pontos összege egymilliárd-hatvanmillió euró, vagyis 1,44 milliárd dollár.

Az Intel a világ mikroprocesszor-piacának mintegy 80 százalékát ellenőrzi a személyi számítógépek szegmensében. Egyetlen riválisa ezen a piacon az AMD, vagyis az Advanced Micro Devices Inc. Brüsszel megállapítása szerint az Intel jutalékot adott az Acer, a Dell, a HP, a Lenovo és a NEC számítógép-gyártónak az Intel-termékek beépítése fejében, illetve azért is fizetett nekik, hogy halasszák el az AMD-lapkákkal működő számítógépeik piacra dobását. Szintén lefizette az Intel 2002 és 2007 között a Media Saturn Holdingot, Németország legnagyobb elektronikai kereskedőházát - a MediaMarkt áruházak fenntartóját -, hogy csak Intel-lapkákkal futó készülékeket tartson raktáron.

Neelie Kroes versenyügyi EU-biztos megfogalmazása szerint az Intel az európai fogyasztók millióinak okozott kárt a versenytársaknak a piactól való távol tartásával. "Nem lehet eltűrni az EU trösztellenes szabályainak ilyen súlyos és folytatólagos megsértését" - indokolta Kroes a kemény bírságot.
 
A világon évente mintegy 22 milliárd euró értékben adnak el számítógéplapkákat, ennek 30 százalékát Európában. Az Intel jogsértő magatartását a brüsszeli bizottság öt év és három hónap időintervallumra nézve állapította meg. Felszólította az amerikai céget, hogy amennyiben még most is folytat jogellenes tevékenységet, azt haladéktalanul szüntesse be.

Az uniós szabályok szerint a nagy mennyiségre történő megrendelés esetén a jutalék, illetve árengedmény nem jogellenes ugyan, de akkor már igen, ha függővé teszik attól, hogy a kereskedő kevesebbet vagy egyáltalán ne vásároljon a konkurencia termékéből. Az Intel esetében - állapította meg az Európai Bizottság - ez a jutalék akkora árengedményt tett lehetővé, hogy az AMD-nek önköltségi ár alatt kellett volna árulnia saját termékét, ha versenyképes akar maradni.

Az Intel bejelentette, hogy fellebbez az Európai Bizottság bírságot kiszabó döntése ellen. Paul Otellini elnök-vezérigazgató szerint a döntés hibás, nem veszi figyelembe a mikroprocesszorok piacának jellegzetességeit. E piacot - állítja Otellini - a folyamatos innováció, a termékek növekvő teljesítménye és az árak csökkenése mellett az erős versenyhelyzet is jellemzi. "A fogyasztókat semmilyen kár nem érte" - hangsúlyozta Otellini.

Elképzelhető, hogy az Intel fellebbezése nyomán hosszadalmas eljárás következik, miként ez történt az Európai Bírósághoz forduló Microsoft esetében is. Igaz, a szoftveróriás ezen végül még többet bukott, mert a luxembourgi taláros testület sem neki adott igazat, és a bírság a késedelmi kamatokkal is emelkedett.