Az indítás után 26 perccel előbb a Herschel, majd két perccel később a Planck nevű csillagászati műhold levált a hordozóeszközről. Az Európai Űrügynökség (ESA) által kifejlesztett űreszközök a Föld-Nap rendszer egyik úgynevezett Lagrange-pontjának a közelében állnak pályára. A Földtől 1,5 millió kilométerre olyan térségbe kerülnek, amely rögzített térbeli helyzetet biztosít nekik, vagyis bolygónk egy adott pontja fölött lebegve a Nap körül fognak keringeni. Ezt a pontot 60 nap alatt érik el. Mindkét űreszköz a várakozásoknak megfelelően világegyetem kialakulásának a jobb megismerésében lesz a csillagászok segítségére.
A Herschel 3,5 méteres főtükre nagyobb, mint bármelyik űrbeli távcsőtükör, amelyet a kozmoszba telepítettek. Feladata a csillagok és a galaxisok kialakulásának, illetve fejlődésének a vizsgálata lesz. Tervezett működési élettartama 3 év. Egyik műszerének a fejlesztésében és kalibrálásában az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének munkatársai is részt vettek.
Az űreszköz kétszáz évvel ezelőtt élt német születésű angol csillagászról, William Herschelről, az Uránusz bolygó felfedezőjéről kapta a nevét.
A Planck az első olyan európai fejlesztésű űrobszervatórium, amely - a hasonló rendeletetésű amerikai űreszközöket követve - a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást méri. Az eddigieknél jobb térbeli felbontással és érzékenységgel térképezi fel az ősrobbanás maradványsugárzását. Mérési adataiból várhatóan a korai univerzum szerkezetére lehet majd következtetni. A tervek szerint 15 hónapon át látja el a csillagászokat tudományos információkkal. Az űreszközt Max Planck német fizikusról, a kvantummechanika megalapítójáról nevezték el.
