Minden internetre kapcsolt eszköznek (pl. számítógép, router, stb.) van IP-címe, egy egyedi azonosító, amelyet az interneten kommunikáló számítógépek egymás felismerésére használnak. Az IP-cím az interneten olyan, mint a telefonos hálózatokban a telefonszám. A jelenleg az interneten elterjedt IPv4 szabvány közelítőleg 4 milliárd ilyen egyedi azonosító kiosztását teszi lehetővé. Tekintettel azonban arra, hogy a világháló rohamos ütemben bővül, 2 éven belül elfogynak a világban kiosztható IP-címek. Ennek a problémának a megoldására dolgozták ki az új IPv6-os szabványt, amely szinte kimeríthetetlen számú IP-cím kezelésére képes. Az IPv6 szabvány bevezetése hasonló ahhoz, ahogy a telefonszámok hosszát megnövelték a 20. században, az egyre növekvő telefonigények miatt.

Az IPv4 szabványú IP-címek „elfogyása” nem hazánkban lesz először érezhető, hanem  feltehetőleg az USA-ban és Kínában, ahol vészesen csökken a kiosztható IP-címek száma. Amennyiben ez bekövetkezik, és egy amerikai weboldal már csak IPv6-os címet kap, akkor könnyen előfordulhat (amennyiben a szolgáltatónk még nem kezeli az IPv6-ot), hogy egy hazai internetező a böngésző címsorába begépelve a weboldal címét, nem tudja megtekinteni az adott oldalt. A cikkben látható számláló jelzi, hogy hány darab IPv4-cím áll még szabadon, s mennyi idő múlva fogyunk ki ezekből.

Miben más az IPv6?

Az IPv6 amellett, hogy a jelenlegi dinamikus IP-cím kiosztás helyett minden végfelhasználó fix IP-címet kaphat, a biztonság terén is újításokat hoz az IPv4-hez képest. Az IPv6 128 bites címtartománya több ezermilliárd eszköz számára biztosíthat IP-címet, így gyakorlatilag kimeríthetetlen a kapacitása.

Az új IPv6 címzésnek szerves része az ún. IPsec biztonsági protokoll is, amely hálózati szinten lehetőséget nyújt arra, hogy a kommunikációban résztvevők hitelesen azonosítsák egymást, és titkosítsák az egymás közt zajló adatforgalmat.

Az IPv6 nem csak a felhasználható IP-címek számának növekedésében, de technológiailag is fejlettebb a 4-es verziónál, így beépített multicast támogatással is rendelkezik. A multicast olyan összeköttetési mód a hálózaton, amely nem két gép, hanem tetszőleges számú gépből álló csoport tagjai között teremt kapcsolatot.

A protokollnak szintén része az ún. QoS (quality of service), amely lehetővé teszi, hogy a hálózatokon a magas prioritású csomagok előnyben részesíthetők legyenek alacsonyabb besorolású társaikkal szemben, és konkurencia-helyzetben előbbiek továbbítása utóbbiak feltartóztatásával, garantált sebességen biztosítható. Ezzel a valós idejű, egyenletes adattovábbítást igénylő alkalmazások (pl. IPTV, IP telefon) átvitelében is minőségi javulás lesz érezhető.

Az IPv6-ot a modern operációs rendszerek (Vista, OSX, Linux disztribúciók) alapból képesek kezelni, így nem szükséges semmilyen beállítás megváltoztatása vagy segédprogram telepítése.

Vége az IPv4-nek?

Az IPv6 bevezetése nem azt jelenti, hogy a teljes infrastruktúráját IPv6-ra váltja az Externet, hanem azt, hogy a jelenlegi IPv4 szolgáltatásaival párhuzamosan már IPv6-on keresztül is elérhetőek lesznek az Externet ügyfelei, így sokkal inkább a nem túl távoli jövőre való felkészülést jelenti. A 6-os szabvány bevezetése ellenére az IPv4 várhatóan soha nem fog eltűnni.

Mi az a fix IP cím?

Az IPv4 címek szűkössége miatt a szolgáltatók jelenleg az előfizetők többségének ún. dinamikus IP-címet osztanak az internetre csatlakozáskor. Ezt úgy lehet elképzelni, mintha a mobilszolgáltatónk a telefonunk minden egyes bekapcsolásánál új telefonszámot adna nekünk, így barátaink sosem tudnák, hogy milyen számon hívjanak bennünket. Mivel minden egyes hálózati csatlakozásnál más cím kerül kiosztása, így az otthoni internetre csatlakozó számítógép távolról nem, vagy csak körülményesen érhető el. Az otthoni ADSL routerek ún. címfordításos technológiával lehetővé teszik több eszköz internetes csatlakozását is egy internet hozzáféréshez, azonban ezek az eszközök szintén nem érhetők el közvetlenül az internetről. Ezek a korlátok az IPv6 bevezetésével teljesen megszűnnek.