A Mars egykor hideg, egyúttal nedves lehetett, a fagyos vidéken is előfordulhatott az élet fenntartásához szükséges víz - állítják kutatók a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelenő számában.
Régi vita a tudósok körében, hogy az egykor igen hideg vörös bolygó felszínén lehettek-e olyan körülmények, melyek mellett a víz nem kizárólag fagyott állapotban volt jelen. Számítógépes modelljük segítségével a madridi Universidad Autonoma és a NASA kutatói most megmutatták, hogy ez lehetséges.
Az oldott ásványi anyagokat tartalmazó folyadékok fagyáspontja jóval a tiszta vízé, azaz nulla Celsius fok alatt van. "Eredményeink egybevágnak a Mars-járó adataival, valamint a klímamodellekkel, és azt sugallják, hogy a korai Mars egyszerre volt hideg és nedves" - írja Alberto Fairen és kutatócsoportja a Nature-közleményben.
Ma már elegendő bizonyíték van rá, hogy a marsi pólusokon nagy mennyiségben volt fagyott víz, és egykori vízátfolyásokra utaló geológiai jellegzetességeket is felfedeztek a bolygó felszínén. A víz jelenléte kulcsfontosságú annak eldöntésében, kialakulhatott-e élet a Marson, akár csupán mikroorganizmusok formájában.
A spanyol-amerikai kutatócsoport modelljében szétmállott bazaltot használt a marsi talaj összetételének utánzására. Elemzésük azt mutatta, hogy néhány ásvány jelentősen csökkenthette a vörös bolygón egykor volt víz fagyáspontját, azaz folyékony formában is jelen lehetett.
Mariska Hargitayt a legtöbben színésznőként ismerik, de úgy döntött, beül a rendezői székbe, hogy bemutassa, hogyan került közel édesanyjához, Jayne Mansfieldhez hatvan évvel azután, hogy elveszítette őt egy olyan autóbalesetben, amiben ő maga is majdnem meghalt.
15–9-re nyertek a mieink.
