Késő római villagazdaság maradványai Vértesszőlősön

A mintegy 4 hektárnyi területet teljesen feltárják, így a tervezett 30 helyett legalább 60 napig tart az ásatás - tájékoztatta szerdán az MTI-t Pál Gabriella, az ásatást vezető régész. Bár a megelőző feltárás kezdete óta csupán két hét telt el, a falak alapzatán kívül találtak már római pénzérméket, bronz csattöredékeket és ép térdfibulát - tette hozzá. Előkerült a rómaiak luxuskerámiájának tartott, feltehetően Germániában gyártott terra sigillata egy darabja, de az ásatások során vas- és bronzkori kerámiákra, Árpád-kori pénzérmékre is bukkantak.

A szakemberek feltételezése szerint a falmadványok vagy egy önálló villagazdasághoz, vagy a szomszédos, még feltáratlan területhez tartoznak. A szomszédos területről az ELTE Régészettudományi Intézetének térinformatikai laborja a közelmúltban készített légi felvételeket. Azok alapján sejteni lehetett, hogy a felszín alatt egy római villa főépülete található - közölte Bartus Dávid, az intézet munkatársa. Mint mondta, a falak felett kevesebb a termőföld, így alacsonyabbra nőtt a búza; a vetésben a növényzet jól mutatja az épület körvonalát.

Az pedig a feltárások után derül ki, hogy a villagazdaság falmaradványai érdemesek-e megőrzésre, és ha igen, hogyan lehet konzerválni őket - magyarázta a helyszínen Lencsés Zsuzsanna, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti felügyelője.