Hollandiát magasabb gátak hivatottak megvédeni a tengerszint emelkedésétől. Az ország északkeleti része azonban drámai léptékben süllyed, gátjaival együtt. A tettes a gázkinyerés - szó szerint kivájja a földet. Egy új kutatás kimutatta, hogy Groningen vidéke az évszázad közepéig egy méterrel lesz mélyebben, mint 1970-ben volt. A holland geológiai szolgálat kutatói arra figyelmeztetnek, hogy ennek aggasztó következményei lesznek a part menti településekre.

A Hollandia északkeleti részén elhelyezkedő Groningen mellett található Európa egyik legnagyobb gázmezője. 1959 óta pumpálják itt ki a gázt a föld alól. A kőzetek kiürült pórusai pedig nem bírják a rájuk nehezedő talaj súlyát, összeomlanak - a talaj pedig lassacskán lesüllyed, a hetvenes évek óta mintegy harminc centiméterrel. Még nem tudni, hogy a kutatás eredménye hatással lesz-e a földgázkinyerésre, mindenesetre eredeti tervek szerint még évtizedekig zajlana. A rezervoár ugyanis Hollandia energiaszükségletének jó részét fedezi.

A nagyvárosoknak azonban másutt is szembe kell nézniük a talaj süllyedésével. A drámai következmények igazán az indonéz Semarang kikötővárosban mutatkoznak meg. A milliós város szinte belebillen a tengerbe. A partközeli városnegyedek akár évi tizenöt centimétert is süllyednek - figyelmeztetnek a hannoveri földtudományi intézet (BGR) szakértői.

"A víz benyomul a városba, és tetemes gazdasági károkat okoz" - mondja Friedrich Kühn, a BGR kutatója. - A város egyes utcaszakaszait már el is nyelte a tenger. Dagálykor egész lakóterületeket és ipari létesítményeket áraszt el a víz nap mint nap. A katasztrófa oka a talajvíz ellenőrizetlen kinyerése - a talajrétegek kiürülése miatt összezuhan az altalaj".

A kutatóknak az Európai Űrügynökség (ESA) ERS-1 és ERS-2 radarműholdjaival sikerült rájönniük a süllyedés okára - írta a Süddeutsche Zeitung című német lap (www.sueddeutsche .de). Harmincöt, Semarangról 2002 és 2006 között készült felvételt hasonlítottak össze. 

A módszer lényege, hogy a radarok elektromágneses sugarakat küldenek a Földre: ha a talaj süllyedőben van, a sugarak útja tovább tart. A kikötővárosban ily módon a talaj mintegy 47 000 pontjának változását tudták mérni a kutatók.

A nemzetközi Terrafirma kutatási projekt keretén belül más metropolisokat is vizsgáltak ily módon. Az eredmény részben drámai volt: Lisszabon, Bangkok, Jakarta és Athén a talajvízkinyerés miatt mind inkább belesüppednek a földbe. Sanghaj havonta egy millimétert süllyed. Kína legnagyobb városa - neve annyit tesz: "a tenger felett" - sokhelyütt már vészesen közelít a tenger szintjéhez. Az ezernyi felhőkarcoló súlya csak gyorsítja a folyamatot: a magas épületekkel rendelkező üzleti negyed három-hatszor gyorsabban süpped, mint a többi kerület.