Gőzerővel folyik a széles közvélemény megdolgozása is, amióta áprilisban elvi egyetértését fejezte ki az Országgyűlés, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. területén új blokkok épüljenek, bár az előkészületek még legalább öt évet vesznek igénybe, és további hét évig tarthat az építkezés. A működő négy blokk mellé telepíthető új egységek a piacon kínált típusok ismeretében 1000-1600 megawattosak lehetnek, az MVM tanulmánya szerint a nagyobból egyre, a kisebből kettőre lenne szükség – utóbbi esetben hűtőtornyot is kellene építeni. Szakmai becslések szerint ezer megawattonként 3 milliárd euróra tehetők a költségek, összesen tehát legfeljebb 6 milliárd eurós kiadás várható. A mellbevágó összeg nem is olyan magas, legalábbis a GKI Gazdaságkutató és Tanácsadó Kft. legfrissebb tanulmánya szerint.
Az atomerőművek építése drága ugyan, a fajlagos, kilowattóránkénti áramköltség mégis ezekben a legolcsóbb. Az atomerőművek egyes adatok szerint ráadásul tizedannyira járulnak hozzá a globális felmelegedéshez, mint például a szélgépek, a vízerőművek vagy a bioüzemanyagok. A szén- és az olajerőművek pedig több mint hússzoros, a lignit- és a földgázerőművek több mint harmincszoros kibocsátást produkálnak egységnyi hőtermelésre vetítve. A fentiekhez hasonló érvekkel megpuhított közvélemény a felmérések szerint mindinkább kész együtt élni az atomenergiával.
Részletek a legfrissebb HVG-ben.
Készülődés a nukleáris reneszánszra
Európa-szerte 35 új atomerőműblokk építése várható, és a nagyszabású tervek alapján a blokkok száma bő egyhatoddal futna fel a maihoz képest. Egyelőre hét országban folyik ilyen beruházás, ám közülük némelyik – például a finnországi – többéves késésben van, és a költségei is magasabbak lesznek a tervezettnél.
Nemzetek Ligája: Georgia – Magyarország: 0:1 (ÉLŐ)
Latorcai: Fegyelmi eljárás indul Seszták Miklós ellen
Újabb videót tett közzé az NVVH a Seszták-ügyben lefoglalt pénzről
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
