A program különböző adatok - például a világosság mértéke, az átugrott időzónák száma - alapján kiszámolja az optimális időbeosztást, így a megszokott ritmusból kieső belső óra a lehető leggyorsabban tud átállni az új időszámításra anélkül, hogy a napirend felborulna.

Amikor a belső óra és a tényleges idő - különösen a sötétség és a világosság váltakozása - eltér egymástól, a szervezet számos szabályozórendszere megzavarodik. Ennek alvásproblémák, emésztési zavarok, kognitív nehézségek és a viselkedés megváltozása lehet többek között a következménye. Hatékony "ellenintézkedés" ilyenkor a fényviszonyok tudatos megváltoztatása, különösen az igen világos nappali fényt kibocsátó lámpák alkalmazása - mondják a kutatók, Dennis Dean, a bostoni (USA) Brigham and Women's Hospital munkatársa és kollégái, akik a PLoS Computational Biology című szaklapban számoltak be eredményeikről.

A módszer sikeressége a fény hullámhosszától kezdve az intenzitásán és hosszán át számos tényezőtől függ, elsősorban pedig az időzítésétől. Szinte lehetetlen azonban általános tanácsokat adni ezzel kapcsolatban. Az új program ezért a belső óra ütemtervének matematikai modelljén alapul. Ezzel viszonylag pontosan lehet szimulálni egy bizonyos megvilágítási terv lehetséges hatását, például a teljesítőképesség alakulására.

A szoftver azonban elsősorban a felhasználó által megadott ütemtervhez alkalmazkodik, például adott munkaidőhöz vagy más rögzített terminusokhoz. Ezeket úgy integrálja a rendszer, hogy a megvilágítási időszakok a lehető legnagyobb haszonnal járjanak, még akkor is, ha a munkát vagy az alvást nem lehet optimálisan a belső órához igazítani.

Következő lépésként a kutatók optimalizálni szeretnék jetlag-szoftverjüket, és a fényen kívül más "ellenszerekre" - koffein, rövid szunyókálás, melatonin - is alkalmazni. A program piacra kerüléséről egyelőre nem nyilatkoztak.