A Földön uralkodó hőmérsékletet döntően befolyásolja a légkör szén-dioxid szintje. A New Haven-i Yale Egyetem Mark Pagani vezette kutatócsapatának feltevése szerint a növények termelte szén-dioxid nélkül a Föld az évmilliók során vissza-visszatérő hideg időszakok következtében teljesen eljegesedett volna. A légkör szén-dioxid szintjét nagyrészt a kőzetek mállása határozza meg. Az eközben lezajló kémiai reakciók ugyanis a levegőből szén-dioxidot vonnak el, amely végül vízben oldott karbonát formájában az óceánok mélyére kerül.
Az utóbbi negyvenmillió évben keletkezett óriási hegyvonulatok különösen nagy felületet kínáltak a mállásra, egyben hozzájárultak a szén-dioxid szint csökkenéséhez. A Föld ennek következtében lehűlt. Pagani feltevése szerint a legnagyobb hegyláncoknak elméletileg szinte az összes szén-dioxidot el kellett volna nyelniük akkoriban, fagyasztóládává változtatva ezzel a Földet. Az, hogy ez nem következett be, valószínűleg a növényeknek köszönhető, amelyek szinten tartották a szén-dioxidot - írta a Der Spiegel című német lap online kiadása a Nature című szaklapban megjelent beszámoló alapján.
A vegetáció változása minden bizonnyal megakadályozta a kőzetek mállását. A növények ugyanis jócskán hozzájárulnak ehhez a folyamathoz azzal, hogy gyökereik savakat bocsátanak ki, amelyek lebontják a kőzetet alkotó ásványokat, bár e hatás növényenként változó. Minél kevesebb szén-dioxid van a légkörben, annál kevésbé nőnek a növények - és minél kevésbé nőnek, annál kisebb mértékben segítik elő a mállást, ennek eredményeként pedig egyre kevesebb szén-dioxid vonódik el a légkörből. A kutatók kísérletekkel támasztották alá elméletüket: a kísérleti növények alacsonyabb szén-dioxid szint esetén tényleg kevésbé tudták "megtámadni" a kőzetet.
Pagani és kollégái úgy vélik, hogy a csökkenő szén-dioxid szint az erdők fogyatkozásához és a füves területek térnyeréséhez vezetett. A füvek inkább mérséklik a mállást, mint a fák, ennek köszönhetően kevesebb szén-dioxid került ki a levegőből, és a Föld megúszta a szélsőséges lehűlést. A kutatók szerint a vegetáció változása lehet a hiányzó láncszem, amely magyarázatot ad arra, miért maradhatott többnyire állandó a szén-dioxid szintje a földtörténet nagyfokú geológiai változásai során.
