„Meg is nyugtat, vagy éppen felébreszt, jól kezdődik vele a nap” – így jógáznak Indiában és Magyarországon
A szerző 10 éve jógázik a jóga őshazájában, mesterfokozatot is szerzett jógatudományból Indiában. Szeretettel Delhiből sorozatunk írása.
Szűznemzéssel akár napi tíz klónt is "legyárt" egy nőstény. Ez pedig elég ahhoz, hogy a rovarok világszerte milliárdos károkat okozzanak a mezőgazdaságnak.
A kevéske szex és a robbanásszerű szaporodási ráta kombinációja teszi a levéltetveket a világ legsikeresebb kártevőivé - vonta le a tanulságot tanulmányában Atlant Bieri, a zürichi egyetem kutatója a Journal of Evolutionary Biology című szaklapban. A nőstények csak ősszel hoznak létre egy hímgenerációt, amelyek ezt követően velük párzanak. Ezzel tudják megtartani genetikai változatosságukat, és válhatnak rezisztenssé a különböző mérgekkel szemben.
Bieri szerint csak mintegy minden huszadik generáció szaporodik ivaros úton, mégis hatalmas a parányi levélszívók genetikai sokfélesége, és az amúgy fokozottan levéltetű-rezisztens növényeket is megtámadják. Ez jócskán megnehezíti az ellenük folytatott küzdelmet.
A kutatók nádképű csenkeszt, egy elterjedt európai fűfajt telepített, és a fűszálakra gabonalevéltetveket helyezett. A fű felét gombafonalak nőtték be, amelyekkel a növény a kártevők ellen védekezik. A várakozásoknak megfelelően a legtöbb levéltetű itt nem érezte jól magát - lassabban fejlődtek, kevés, vagy semennyi utódjuk nem lett, és hamarabb elpusztultak.
Egyes példányokat azonban ez nem zavarta, annak ellenére, hogy a növényi nedűvel együtt a gombamérgek koktélját is felszívták. Tehát nemcsak túlélték a mérget, hanem meglepően hamar alkalmazkodtak hozzá, ami más élőlényeknek amúgy csak sok generáción át történő ivaros szaporodással szokott sikerülni.
Az emberre átszámítva a levéltetű taktikája négyszáz évente egy szexuális együttlétet jelentene. A mi evolúciónkra nézve ez katasztrofális lenne - írja Brieri a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint.
A kevéske szex és a robbanásszerű szaporodási ráta kombinációja teszi a levéltetveket a világ legsikeresebb kártevőivé - vonta le a tanulságot tanulmányában Atlant Bieri, a zürichi egyetem kutatója a Journal of Evolutionary Biology című szaklapban. A nőstények csak ősszel hoznak létre egy hímgenerációt, amelyek ezt követően velük párzanak. Ezzel tudják megtartani genetikai változatosságukat, és válhatnak rezisztenssé a különböző mérgekkel szemben.
Bieri szerint csak mintegy minden huszadik generáció szaporodik ivaros úton, mégis hatalmas a parányi levélszívók genetikai sokfélesége, és az amúgy fokozottan levéltetű-rezisztens növényeket is megtámadják. Ez jócskán megnehezíti az ellenük folytatott küzdelmet.
A kutatók nádképű csenkeszt, egy elterjedt európai fűfajt telepített, és a fűszálakra gabonalevéltetveket helyezett. A fű felét gombafonalak nőtték be, amelyekkel a növény a kártevők ellen védekezik. A várakozásoknak megfelelően a legtöbb levéltetű itt nem érezte jól magát - lassabban fejlődtek, kevés, vagy semennyi utódjuk nem lett, és hamarabb elpusztultak.
Egyes példányokat azonban ez nem zavarta, annak ellenére, hogy a növényi nedűvel együtt a gombamérgek koktélját is felszívták. Tehát nemcsak túlélték a mérget, hanem meglepően hamar alkalmazkodtak hozzá, ami más élőlényeknek amúgy csak sok generáción át történő ivaros szaporodással szokott sikerülni.
Az emberre átszámítva a levéltetű taktikája négyszáz évente egy szexuális együttlétet jelentene. A mi evolúciónkra nézve ez katasztrofális lenne - írja Brieri a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint.
