Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Szűznemzéssel akár napi tíz klónt is "legyárt" egy nőstény. Ez pedig elég ahhoz, hogy a rovarok világszerte milliárdos károkat okozzanak a mezőgazdaságnak.
A kevéske szex és a robbanásszerű szaporodási ráta kombinációja teszi a levéltetveket a világ legsikeresebb kártevőivé - vonta le a tanulságot tanulmányában Atlant Bieri, a zürichi egyetem kutatója a Journal of Evolutionary Biology című szaklapban. A nőstények csak ősszel hoznak létre egy hímgenerációt, amelyek ezt követően velük párzanak. Ezzel tudják megtartani genetikai változatosságukat, és válhatnak rezisztenssé a különböző mérgekkel szemben.
Bieri szerint csak mintegy minden huszadik generáció szaporodik ivaros úton, mégis hatalmas a parányi levélszívók genetikai sokfélesége, és az amúgy fokozottan levéltetű-rezisztens növényeket is megtámadják. Ez jócskán megnehezíti az ellenük folytatott küzdelmet.
A kutatók nádképű csenkeszt, egy elterjedt európai fűfajt telepített, és a fűszálakra gabonalevéltetveket helyezett. A fű felét gombafonalak nőtték be, amelyekkel a növény a kártevők ellen védekezik. A várakozásoknak megfelelően a legtöbb levéltetű itt nem érezte jól magát - lassabban fejlődtek, kevés, vagy semennyi utódjuk nem lett, és hamarabb elpusztultak.
Egyes példányokat azonban ez nem zavarta, annak ellenére, hogy a növényi nedűvel együtt a gombamérgek koktélját is felszívták. Tehát nemcsak túlélték a mérget, hanem meglepően hamar alkalmazkodtak hozzá, ami más élőlényeknek amúgy csak sok generáción át történő ivaros szaporodással szokott sikerülni.
Az emberre átszámítva a levéltetű taktikája négyszáz évente egy szexuális együttlétet jelentene. A mi evolúciónkra nézve ez katasztrofális lenne - írja Brieri a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint.
A kevéske szex és a robbanásszerű szaporodási ráta kombinációja teszi a levéltetveket a világ legsikeresebb kártevőivé - vonta le a tanulságot tanulmányában Atlant Bieri, a zürichi egyetem kutatója a Journal of Evolutionary Biology című szaklapban. A nőstények csak ősszel hoznak létre egy hímgenerációt, amelyek ezt követően velük párzanak. Ezzel tudják megtartani genetikai változatosságukat, és válhatnak rezisztenssé a különböző mérgekkel szemben.
Bieri szerint csak mintegy minden huszadik generáció szaporodik ivaros úton, mégis hatalmas a parányi levélszívók genetikai sokfélesége, és az amúgy fokozottan levéltetű-rezisztens növényeket is megtámadják. Ez jócskán megnehezíti az ellenük folytatott küzdelmet.
A kutatók nádképű csenkeszt, egy elterjedt európai fűfajt telepített, és a fűszálakra gabonalevéltetveket helyezett. A fű felét gombafonalak nőtték be, amelyekkel a növény a kártevők ellen védekezik. A várakozásoknak megfelelően a legtöbb levéltetű itt nem érezte jól magát - lassabban fejlődtek, kevés, vagy semennyi utódjuk nem lett, és hamarabb elpusztultak.
Egyes példányokat azonban ez nem zavarta, annak ellenére, hogy a növényi nedűvel együtt a gombamérgek koktélját is felszívták. Tehát nemcsak túlélték a mérget, hanem meglepően hamar alkalmazkodtak hozzá, ami más élőlényeknek amúgy csak sok generáción át történő ivaros szaporodással szokott sikerülni.
Az emberre átszámítva a levéltetű taktikája négyszáz évente egy szexuális együttlétet jelentene. A mi evolúciónkra nézve ez katasztrofális lenne - írja Brieri a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint.
