Nagy Sándor portréjával díszített gemmát találtak

Egy ritka és meglepő leletet, Nagy Sándor portréjával díszített gemmát találtak Izraelben, Tel Dor ősi városának feltárásakor.

  • MTI MTI
Nagy Sándor portréjával díszített gemmát találtak

Tel Dor a Földközi-tenger egyik fontos kikötője volt a középső bronzkortól (Kr.e. 2000-1550) egészen addig, míg a rómaiak meg nem alapították Caesarea kikötőjét. Nagy Sándor Kr.e. 332-ben, útban Egyiptom felé járt Dorban. A jelek szerint a város ellenállás nélkül hódolt be a makedón uralkodónak. Dor hellenisztikus központ maradt Izrael földjén mindaddig, míg a Hasmóneus Alexandrosz Jannaiosz Kr.e. 100 táján nem csatolta a várost királyságához.
 
Az aprócska gemmát, amelynek hossza egy centiméter körül van, szélessége pedig alig fél centiméter, Ajelet Gilboa, a Haifai Egyetem és Ilan Saron, a Héber Egyetem professzora által irányított régészcsapat találta meg.(A gemma vésett alakos ábrázolással díszített drága- vagy féldrágakő).
 
A gemma mérete ellenére az ókori művésznek pontosan sikerült visszaadnia Nagy Sándor jellegzetes arcvonásait. "Az uralkodót ereje teljében lévő ifjúnak ábrázolták, erős állal, egyenes orral és hosszú göndör hajjal, amelyet a korona fog egybe" - jegyezte meg Ajelet Gilboa.
 
A kutatók szerint meglepő, hogy egy ilyen művészi alkotásra Izraelben, az egykori hellenisztikus világ peremén találjanak. "A közfelfogás szerint a legkiválóbb művészeket, az olyanokat is, akik Nagy Sándor portréját a gemmába vésték, a hellenisztikus világ királyi udvarai alkalmazták, például Alexandria vagy Szeleukeia. A mostani felfedezés arra enged következtetni, hogy a másodvonalbeli központok elitje, mint amilyen Tel Dor volt, is megengedhette magának mesterművek birtoklását" - emelte ki Ajelet Gilboa.
 
A gemmának különleges jelentőségét az adja, hogy szabályos régészeti feltárások során, a hellenisztikus rétegben fedezték fel. A világ számos múzeumában megtalálható Nagy Sándor-portrék többségének ismeretlen az eredete. Némely olyan gyűjteményekből került elő, amelyeket a tudományos régészet megszületése előtt állították össze, másokat a feketepiacon szerezték be, s akadnak hamisítványok is.
 
A gemmán Nagy Sándor ábrázolását Jessica Nitschke, a washingtoni Georgetown Egyetem régészprofesszora azonosította. Véleményét alátámasztotta Andrew Stewart, a kaliforniai Berkely Egyetem professzora, aki a Nagy Sándor-ábrázolások elismert szaktekintélye.
 
Nagy Sándor lehetett valószínűleg az első görög, aki a művészektől megrendelte portréját. Ezek az ábrázolások a propaganda eszközeként szolgálták, Nagy Sándor módszerét azóta széles körben alkalmazzák a mindenféle rendű-rangú uralkodók és diktátorok.
 
Az ókori művészek ügyesen ötvözték az antik szépségideált, az uralkodói jelvényeket, valamint a hellenisztikus és keleti művészetben elterjedt istenábrázolások főbb motívumait. Ezek az attributumok legitimálták Nagy Sándor uralkodói voltát az általa meghódított birodalom minden szegletében.
 
Nagy Sándor portréját birodalomszerte terjesztették, megjelentek a szobrokon és a közintézmények mozaikjain, ahogy az apró tárgyakon - pénzérméken és pecsétnyomókon.
 
A világhódító képmása Nagy Sándor halála után is nemzedékeken át népszerű motívum maradt, ifjonti arcvonásai a férfiasság, hősiesség és az isteni hatalom jelképévé váltak. A hellenisztikus világ későbbi uralkodói átvették ezeket a stílusjegyeket, s Nagy Sándorra emlékeztető portrékat rendeltek magukról a korabeli művészektől.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.