Ha a munkában megcsömörlötten tíz percre inkább elkezdjük olvasgatni a Techline.hu-t, vagy életvitel javító tippeket keresgélünk mondjuk a Life-style.hu-n, esetleg valamilyen online játéknak hódolunk, vagy a Windows védőszárnyai alatt az örökéletre pályázó pasziánsszal ütjük el az időt, azt talán nem róhatja fel nekünk senki. Az viszont pech, ha a főnök éppen e tíz perc alatt lép be az irodába, hogy valami elengedhetetlenül fontos dolgot nézzen meg nálunk a gépen. De azt is jobb elkerülni, hogy a ház asszonya előtt bukjunk le, hogy a krumplipucolás helyetti égetően sürgős munka helyett éppen pókeren verjük el a család virtuális vagyonát. Legyen bármi is az ok, akarjunk bármilyen alkalmazásokat is hirtelen, észrevétlenül eltüntetni a képernyőről (lehetőleg azok bezárása nélkül), a Don’t Panic szinte tökéletesen tud ebben segíteni nekünk.

Több program eltüntetése, egyetlen kattintással
A programot letöltés után elegendő egy tetszőleges mappába kicsomagolni, és ezután már telepítés nélkül, azonnal használhatjuk.
A lényege, hogy a megadott programokat egy kattintásra (vagy billentyűkombináció megnyomására) minimalizálja, tökéletesen eltünteti, vagy éppen bezárja.
Utóbbi lehetőséget azért érdemes megfontolni, mert a Don’t Panic erőszakosan zárja be a programokat (ilyenkor ez a lényeg), így azoknak már sem egy esetleges mentésre, se másra nem lesz módjuk rákérdezni. A program azonnal likvidálja őket. Praktikus, ha rendszerigényes dolgot futtatunk, hiszen az is elég kínos, ha az Excel elkezd feltűnően akadni a gépen a cégvezér szeme láttára, csak mert a háttérben még mindig fut egy 3D-s csodajáték...

Ennél visszafogottabb, de ugyancsak hatékony megoldás, ha csak az alkalmazások elrejtését kérjük. Ilyenkor a futó programok kérésünkre „nyomtalanul" eltűnnek, se azok ablakai, se a Tálcán azokat jelképező gombok nem látszanak. Ez az esetek többségében tökéletesen megteszi (az olyan, gyanakvó háziasszony vagy főnök, aki belekukkant a Feladatkezelő Futó folyamatok listájába, azért meglehetősen ritka, mellesleg a futó alkalmazások listájából is eltűnnek az adott programok).

Listát vezethetünk az elrejtendő programokról

Ilyenkor egy szabadon választott billentyűkombinációval egy pillanat alatt visszakaphatjuk az elrejtett alkalmazásokat, és minden ott folytatódhat, ahol abbamaradt.
Az alapértelmezett beállításokkal a program egy óriási Don’t Panic gombot jelenít meg, s erre kattintva az eltüntetni kívánt szoftverek csak minimalizálódnak a Tálcára. Ez nem túl hatékony elrejtési módszer, inkább csak addig jó, amíg mindent rendesen beállítunk. 
A beállítás pedig nem ördöngösség, a BackList listába bármilyen alkalmazást felvehetünk, amelyet el szeretnénk rejteni, illetve a Windows játékait elegendő listából kiválasztanunk.

Nem csak elrejteni, hanem bezárni is lehet programokat

Azt is megszabhatjuk, hogy a „tiltott" alkalmazások helyett milyen más programok induljanak el. Például elindíthatjuk az Excelt, amelyben automatikusan megnyílik az előre kiválasztott táblázat, és mellé mondjuk az Outlook.
Opcionálisan kérhetjük, hogy a program „pánik esetén" törölje az előzményeket a rendszerben és a böngészőben, esetleg ürítse a Lomtárat és az Internet Explorer átmeneti állományait.
Szóval elég rendesen testre szabhatjuk, hogy a kívánt pillanatban mitől és hogyan akarunk megszabadulni, és cserébe mi az, ami esetleg megjelenjen.
Természetesen nem akarunk senkit sem a főnöke, sem élete párja átverésére buzdítani, az pedig végképp távol áll tőlünk, hogy a csemetéknek adjunk efféle ötleteket, de ha valamiért mégis szükségünk lenne alkalmazások feltűnésmentes elrejtésére, erre a programra nyugodtan támaszkodhatunk. A lényeg egyszerű: don’t panic!