Hatalmas üzletet nyer és hatalmas kockázatot vállal a 4iG a magyar hadiipari privatizációval
Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Rendszerfunkciók helyett nem mindig érdemes telepíteni különféle extra alkalmazásokat, hiszen sok esetben nem jutunk velük plusz funkciókhoz, viszont erőforrásokat veszíthetünk, ha az adott program a háttérben futva segíti a munkánkat.
A Default Programs Editort azonban nem kell telepíteni, anélkül is futtatható bárhonnan, ha szükségünk lenne rá, s nem fut állandóan a háttérben sem.
Három hasznos funkció
Ráadásul gyorsabban és egyszerűbben teszi elérhetővé a kérdéses rendszerfunkciókat, nem is egyet, hanem rögtön hármat! Mindezt egy varázslószerű, átlátható felületen keresztül.
Az egyik opcióban a különféle fájltípusokhoz rendelhetünk tetszőleges programot. Ha a telepített alkalmazások közül több is képes megnyitni az adott fájlt, egy kattintással választhatunk közülük, de megadhatunk olyan programot is, amely nem szerepel a listában.
Az Autoplay funkció szerkesztése
Ugyanígy lecserélhetjük az adott fájltípushoz tartozó ikont, illetve leírást is. Nem nagy kunszt, ugyanezt a rendszer is megoldja, ám itt kicsit gyorsabban tudunk haladni.
A második lehetőség már izgalmasabb, a dolog ugyanis fordítva is működik. Ha van egy alkalmazásunk, amely magához ragadt néhány formátumot, megszabhatjuk neki, hogy szerintünk mely fájltípusokat nyithatja meg.
Akár a Vezérlőpultba is integrálhatjuk
Ilyenkor azt is látjuk a listában, hogy a különféle, de egy kategóriába (például képek) tartozó formátumok közül melyiket ragadta el egy másik alkalmazás, így kényelmesen tudunk dönteni, hogy változtatunk-e rajta, vagy sem.
Ez sok esetben jól jöhet: például képszerkesztő alkalmazások esetében nem mindegyik programban olyan egyszerű a hozzárendelt fájlformátumok beállítása, mint az IrfanView-ban. A Default Programs Editort elindítva viszont megússzuk, hogy minden alkalmazásnál egyenként kelljen elővadászni a menüdzsungelből a megfelelő menüpontokat.
A harmadik lehetőségnél az Autoplay funkciót szabhatjuk testre. Beállíthatjuk, hogy mely médiaformátum esetén mi legyen az alapértelmezett teendő, illetve ha ezt egyszer rosszul állítottuk be, itt újrakonfigurálhatjuk.
A programot indíthatjuk tetszőleges helyre másolva, telepítés nélkül, de ha úgy kényelmesebb, akár a Vezérlőpultba is betehetjük egy kattintással.
Mint az elején említettük, ez a szolgáltatás nem valósít meg korszakalkotó dolgokat, viszont egy felületről, kényelmesen teszi elérhetővé a fentebb vázolt három, fontos rendszerbeállítást.
