Lézerrel írhatjuk az agyba a rossz emlékeket

Gero Miesenbock és kutatótársai az Oxfordi Egyetemen végezték kutatásaikat az ún. asszociatív tanulás témakörében, arról a folyamatról, amely során új kapcsolat alakul ki az agyban egy inger és a rá adott válasz között. Ilyen például az, amikor egyes állatok megtanulják: egy bizonyos szag egy ragadozó közelségét jelzi és előre is vetíti, hogy valami fenyegető következik.

A legyek idegrendszerében tizenkét olyan neuront fedeztek fel, olvasható a Cell szaklapban publikált tanulmányban, amely ezen folyamatokért felelős, ugyanakkor ugyanezen idegsejtek felelősek a dopamin nevű, kvázi sejtről sejtre ugró jelként funkcionáló vegyület előállításáért is. Miesenbock és csapata ezen idegsejteket változtatta meg - minden egyes neuron egy új receptort kapott, amit az ATP, a sejten belüli legkisebb energiaátvivő egység aktivál.

A kísérlet során egyes legyek agyába fényérzékeny vegyületbe zárt ATP-t injektáltak, majd erre lézert irányítottak, a lézervillanás közben pedig egyidejűleg egy szagingert is megindítottak. A lézer hatására a fényérzékeny vegyület szabadjára engedte az ATP-t, ami kapcsolatban lépett a módosított agysejtekkel - ennek hatására pedig "bevésődött" az új emlék. A legyeket ezek után beengedték egy üvegcsőbe, amely középen két irányba ágazott szét - mindkét ágból különböző szaganyag áradt, amelyből az egyik a lézerimpulzussal egy időben beindított minta volt. Értelemszerűen a mesterséges rossz emléket kapott legyek a másik szaganyagot árasztó csövet választották.

Mindez, mondják a kutatók, segíthet abban, hogy rájöjjünk: hogyan tanulnak hibáikból az egyes állatok és emberek, valamint hogyan alakulnak ki az egyes emlékek. Miesenbock azt is elmondta: számításai szerint az emberek agya ebben a tekintetben nem működik eltérően a legyekétől.