Barlangrendszer nyomait fedezték fel a Marson

Glen Cushing, az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS/ US Geological Survey) fizikusa fedezte fel a mélyedések sorozatát a Mars felszínének vulkanikus területen, az Arsia Mons tűzhányóból származó lávafolyamban - olvasható a geológiai szolgálat honlapján.
 
A kutató az általa felfedezett marsi képződményeket a felszínen futó "hosszú vágatokként" írja le, világosan kivehető mélyedések, amelyek egy alagútszerű rendszer bejáratai lehetnek. E vágatok hossza sok esetben meghaladja a 100 kilométert. Némelyek kanyargósak, s 50-60 méter szélesek, más vágatok egyenesek, s jóval szélesebbek. Ez a fizikus szerint arra utal, hogy különböző mechanizmusok alakították ki ezeket a felszíni képződményeket.
 
A Cushing által megfigyelt némely képződmény úgynevezett lávacsatorna lehetett. Egy vulkánkitörés után a lávafolyásoknak először a külső "burka" szilárdul meg, s miután alóla kifolyik a még olvadt anyag, hosszú alagút marad mögötte - ez a lávacsatorna, vagy a lávacső. Az akár több kilométer hosszú lávacsatornák idővel kihűlnek, helyenként felszakadoznak, ezek lehetnek a felszínen látható mélyedések, az esetleges barlangok bejáratai. Az amerikai fizikus szerint az esetleges barlangok alapvető szerepet játszhatnak jövendő marsi expedíciók számára.
 
"A barlangok megvédhetik az űrhajósokat a Mars felszínén uralkodó szélsőséges időjárási viszonyoktól, s egyéb veszélyektől. Amennyiben az expedíciók nem a barlangokban telepednének meg, a Földről kellene hozniuk, vagy a helyszínen megépíteni lakóhelyeiket. Utóbbi változat jóval költségesebb és kevésbé biztonságos" - vélekedett a tudós. Glen Cushing meggyőződése szerint a barlangok egyéb szempontból is kulcsfontosságúak.
 
"Egy napon a robotfelfedezők ellátogatnak a barlangokba és egy teljesen új világot tárnak elénk" - hangoztatta a fizikus, aki szerint a barlangokban találják majd meg a Marson létezett, vagy ma is meglévő mikroorganizmusokra utaló bizonyítékokat.