Skót tudósok szerint apró kristályoknak köszönhetően olyan számítógépeket lehet majd a jövőben építeni, amelyek hatalmas adatmennyiséget tudnak tárolni. A kristályokat háttértárolóként lehet használni, így százszor annyi adatot képesek majd tárolni, mint a mostani rendszerek.
Az Edinburghi Egyetem tudósai alacsony energiájú lézert használtak arra, hogy a sókristályokat növesszenek túltelített oldatban. E metódusnak köszönhetően egy évtizeden belül egy kockacukor méretű adattárolóban egy terabájt elférhet, ez annyi, mint 250 000 fénykép vagy egymillió könyv - írja a BBC News (bbc.news.co.uk).
Sok tudós szerint nem megbízható a kristálynövesztés, mert az oldatban keletkező kristályok növekedését nehéz ellenőrzés alatt tartani. Az igazi problémát az okozza, hogy adott helyen kritikus molekulamennyiségre van szükség, ezt pedig nehéz összehozni.
A kutatók ezt a gondot úgy győzték le, hogy két, egymást átfedő, alacsony energiájú lézersugarat összpontosítottak a sóoldatra, így adagolva a megfelelő energiamennyiséget az ideiglenesen létrejövő kristály keletkezéséhez.
Andy Alexander, a technológiát kifejlesztő professzor szerint a módszer használható lehet az optikai adattárolás hagyományos formáinak feljavítására is.
A CD lemezek sík, kétdimenziós felszínével összehasonlítva a háromdimenziós optikai adattárolók sokkal többféle réteget képesek használni, amelyben az apró kristályok adatttároló pontként szolgálhatnak.
Az információt a CD-khez hasonlóan lehet rögzíteni: adott elrendezésben lévő apró jelek segítségével, amelyeket aztán fénysugár olvas le.
Alexander azt is elmondta, hogy több évvel ezelőtt véletlenül fedezték fel, hogy a fény alkalmas a kristályok célzott növesztésére. Ezt a technológiát finomítva most már kívánság szerint hozhatóak létre a kristályok. "Sok munka van még hátra, amíg ezeket a kristályokat ténylegesen fel lehet használni olyan termékekben, mint az optikai tárolóeszközök, de úgy gondoljuk, hogy az ebből fakadó lehetőségek óriásiak" - tette hozzá a professzor.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
