A Gartner a világ egyik legjelentősebb IT-területen tevékenykedő elemző intézete, amit a munkatársai írnak, arra általában mindenki odafigyel. A következő előrejelzések a Gartner évente elkészített több mint száz tanulmányából készültek, annak ismeretében, hogy az elemző cég a technológia világát átfogó módon vizsgálta.

Bár a Gartner presztízse vitathatatlan, azért persze ez a cég sem tévedhetetlen. 2006-ban például azt állították, hogy az Apple jobban járna, hogy ha a hardverei gyártását másra – például a Dellre – bízná, és jósoltak olyat is, hogy a Vista lesz az utolsó Windows. Ebből is látszik, hogy varázsgömbjük nekik sincsen, de az tagadhatatlan, hogy már sokszor éreztek rá jól a trendekre.

Többet áldoznak
Az Apple 2011-re megduplázza a piaci részesedését az amerikai és a nyugat-európai számítógép-piacon – állítják a Gartnernél. Az almás cég térhódítását legalább annyira köszönheti saját innovációi sikerének, mint a versenytársak által elkövetett hibáknak. Az Apple titka, hogy ügyesebben hangolja össze a hardvereit és a szoftvereit, ami gördülékenyebb felhasználói élményt és rugalmas konfigurációkat eredményez, de persze az is sokat nyom a latba, hogy a hardver- és szoftverfejlesztésre is többet és nagyobb rendszerességgel áldoz, mint a konkurensei. Az Apple sikerének másik magyarázata az a szoftverkörnyezet, amelyben zökkenőmentesen működnek együtt a cég különböző termékei. Erre az eredményre az iPod és az iMac közös értékesítésével is ráerősítettek.

Vitathatatlan slágertermék

Bárhol használhatók
2012-re az ingázó dolgozók fele a laptopja helyett valamilyen más eszközt visz majd magával a városba. Hiába csökkent jelentősen a notebookok mérete és súlya az utóbbi években, az utazni kénytelen munkavállalók továbbra is arra panaszkodnak, hogy a laptop nehéz és kényelmetlen útitárs. A gyártók már felfigyeltek az új igényekre, és a lélektani 400 dolláros határnál olcsóbb, internet-központú, zsebre vágható készülékeket kezdtek gyártani. Emellett olyan, az internet- és szerver-erőforrásokra épülő alkalmazásokat fejlesztenek, amelyeket bárhonnan el lehet érni. Hasonlóképpen a munkavállalók válláról szeretnék levenni a terhet a mobil munkakörnyezetet biztosító programok, amelyek azt teszik lehetővé, hogy a dolgozó az általa megszokott beállításokat és felhasználói felületet használhassa mindenhol: otthon, a munkahelyén, vagy akár a netkávézóban is.

Nyílttá válnak
2012-re a kereskedelmi szoftverek nyolcvan százaléka tartalmaz majd nyílt forráskódú technológiákat. A szabadon fejlesztett programok komoly része ma már eléggé kiforrott, megbízható és megfelelően támogatott ahhoz, hogy bármilyen területen bevethető legyen. Az ilyen alkalmazások használatával a gyártók és a felhasználók is csökkenthetik a költségeiket, és növelhetik befektetéseik megtérülését. Azok a cégek, akik nem aknázzák ki ezt a lehetőséget, komoly hátrányba kerülhetnek a piacon.

Pici és nagyon sokat tud

2012-re a kereskedelmi célú szoftverekre fordított összegek legalább egyharmadát új konstrukcióban, szolgáltatás-előfizetésekre költik majd el. A szoftver mint szolgáltatás (SaaS) modell lényege, hogy a vásárló a használat függvényében fizet, ahogyan például a villanyért. Ez egy alapvetően más konstrukció, mint a fix díjú, ám időkorlát nélküli hagyományos terméklicenceké. A legtöbb piacvezető gyártó, mint például az Oracle, a SAP, vagy a Microsoft, és számos web-alapú szolgáltató, mint a Google, vagy az Amazon már most támogatja az új modellt, így könnyen megjósolható, hogy a szegmens növekedése az elkövetkező öt évben töretlen lesz.

Vegyen infrastruktúrát!
2011-re az új technológiákra fogékony cégek lecsökkentik a hardverberuházásaikat, és IT-infrastruktúrájuk 40 százalékát szolgáltatás formájában fogják beszerezni. A szélessávú kapcsolatok fejlődésének köszönhetően ma már a gyakorlatban is kivitelezhető az infrastruktúra kihelyezése anélkül, hogy a rendszer válaszkészsége csorbát szenvedne. A vállalatok abban bíznak, hogy amint elterjednek a szolgáltatás-központú IT-architektúrák, a „cloud-computing" (a távoli erőforrásokat az interneten keresztül kiaknázó számítástechnika angol neve) új erőre kap, és az alkalmazások leválhatnak a specializált eszközökről. Ha az infrastruktúra megvásárolható árucikké válik, akkor a felhasználó cégek is könnyebben és olcsóbban tudnak majd szolgáltatót váltani, és nem kell kitartaniuk egy esetleg megbízhatatlan beszállítójuk mellett. Ez azzal is jár, hogy az IT-vásárlóknak a jövőben több figyelmet kell majd fordítaniuk beruházásaik értékelésére és elemzésére, és egyfajta szemléletváltásra is fel kell készülniük.

Zöldhullám
2010-ben a vállalatok egyharmada számára az IT beruházásaiban döntő hat szempont közül legalább egy a környezetvédelem lesz. Kezdetben az ilyen döntések legfőbb oka a költségcsökkentés lesz, hiszen a vállalati szerverközpontok már ma is nehezen tudják finanszírozni növekvő energiaszükségleteiket. A technológia fejlődése hosszútávon azonban azt is lehetővé teszi, hogy az árak és a sebesség megtartása mellett csökkentsék az eszközök ökológiai lábnyomát.
2010-re a vállalatok 75 százaléka elvárja majd a hardvergyártóitól, hogy termékeiken tüntessék fel az eszköz elkészítéséhez felhasznált energia, és az ezáltal kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. A legtöbb gyártó ma még kevés adattal rendelkezik, mivel a felhasznált energia mennyiségének becslésébe bele kell számolniuk a gyártósorok vagy a beszállítók által felhasznált erőforrásokat is. Emiatt a folyamat elhúzódhat, bár több cég már 2007-ben megkezdte a szén-dioxid-kibocsátásának felmérését, és azóta jó páran csatlakoztak. A legtöbben azonban csak 2009-ben kezdték meg a kutatásokat, így feltehetően 2010-re áll majd elő az iparág a felvevőpiac által is használható mérőszámokkal.
2011-ben a nagy multinacionális cégek beszállítóinak szigorú teszteken kell átmenniük, hogy bizonyítsák környezettudatosságukat – e nélkül könnyen elveszíthetik majd a megrendeléseiket. A „zöldhullámot" az ismert márkák indítják el, és az általuk meghatározott irányelvek nem csak a CO₂-kibocsátás csökkentését vagy a beszállítók környezettudatosságának ellenőrzését tűzik majd ki célul. Egy jelentős amerikai barkácsüzlet-hálózat, a Home Depot, például már most is azon dolgozik, hogy aszerint szelektálja és értékelje beszállítói termékeit, hogy azok megfelelnek-e az új EcoOptions elnevezésű zöld termékcsaládja által támasztott környezetvédelmi előírásoknak.

3D-s nyomtatók
2011-ben százszor annyi 3D nyomtatót adnak majd el kereskedelmi és magáncélra, mint 2006-ban. A 3D-s nyomtató a hagyományos társához hasonlóan számítógépes fájlok alapján készít fizikai lenyomatokat, csak épp nem papírra, két dimenzióban, hanem műgyantából és térben. A gyártók a printerek segítségével könnyen állíthatnak elő kis méretarányú modelleket új termékötleteikből, anélkül, hogy szakemberhez kéne fordulniuk. Sőt a számítógépes játékok őrültjei kis szobrokat készíthetnek vele kedvenc szereplőjükről, vagy avatarjukról. A kiforrott technológia arra is lehetőséget adna, hogy a gyártók olyan alkatrészeket tervezzenek, amelyeket a boltban is azonnal le lehet gyártani, amivel a tárolás és a szállítás költségeit csökkenthetnék.