Már egymástól is lopnak az ál-antivírusok

A SunbeltLabs jelentése alapján októberben tovább erősödött a 2009 tavasza óta tapasztalható trend, vagyis ismét növekszik a trójai programok és az ál-antivírusok okozta fertőzések száma, míg a reklámprogramok némileg kevesebb felhasználó gépén okoznak problémát. Az első helyen a Trojan.Win32.Generic!BT található, amely számos trójai-letöltő, ál-antivírus, kémprogram és reklámprogram azonosításának gyűjtőneve. Ezek a trójaiak tipikusan állandó fertőzöttség veszéllyel riogatják a felhasználót, és további ál-antivírusok letöltésére buzdítanak. Az ezüstérmet a sokáig listavezető Trojan-Spy.Win32.Zbot szerezte meg, míg a dobogó harmadik helyére a Trojan.Win32.AutoIt családhoz tartozó trójaiak és férgek jutottak fel. A negyedik helyen a Trojan.ASF.Wimad (v) található, amely szintén egy csoportot takar: általában azok a fertőzött Windows Media fájlok tartoznak ide, amelyek a Windows Media Playerrel megnyitva eltérítik a felhasználók böngészőjét, és káros alkalmazások letöltését indítják el. Az ötödik helyen egy klasszikus hátsó ajtót nyitó féreg, a Backdoor.Win32.Ircbot található, míg a hatodik helyre az INF.Autorun család, az automatikus programfuttató fájlt használó kórokozók jutottak fel, amelyek a toplista egyik legrégebbi szereplői. A lista hetedik helyén található Packed.Win32.Tdss (v) egy olyan trójai és rootkit, amely képes megváltoztatni a hálózati routerek DNS beállításait is. A nyolcadik helyre felkapaszkodott MyWebSearch.Toolbar a legszelídebb program a kártevők között: egy kereső, amely pop-up-blokkolót és képernyőkímélőt is magában foglal. A kilencedik és tízedik helyre két klasszikus ál-antivírus, a Trojan.Win32.FakeXPA és az Antivirus XP jutottak fel.

Ál-antivírusokat szülnek

Úgy tűnik, hogy az ál-antivírusok fejlesztői is felismerték a blogok és az internetes fórumok jelentőségét, mivel egyre gyakrabban azokra a valós károkozókra kínálnak eltávolítási megoldást, amelyeket a vírusirtókat fejlesztő cégek azonosítanak és teszik közkincsé leírásukat. Ezt bizonyítja egy biztonsági kutató blogján végzett kísérlet is: a blogger próbaképpen szerkesztett egy képernyőképet egy általa kitalált, nem létező ál-antivírusról, amelyet Secure Shieldnek nevezett és feltöltött az ál-antivírusok összegyűjtésével foglalkozó honlapjára. 

Secure Shield: beszédes nevű, de nem létező károkozó

Hamarosan meglepő esetnek lett szemtanúja: alig telt el néhány perc, máris egy eltávolító program jelent meg az általa kitalált Secure Shieldre, csakhogy az a nem létező fertőzésre nem létező megoldást adott. Ugyanis a pár perc alatt megszületett honlapról letölthető ál-eltávolító valójában csak újabb fertőzést okozott. Ráadásul alig egy óra leforgása alatt újabb ál-eltávolítókról szóló honlapok jelentek meg - mindez csak úgy lehetséges, hogy a hasonló károkozók fejlesztői automatikus figyeléssel és automatikusan létrehozott, pGoogle-optimalizált honlapokkal igyekeznek előrébb jutni a kereső találati listáján, így a valódi vírusirtókkal versenyeznek a már megfertőzött felhasználókért.
Ezen felül mind üzletileg, mind etikailag megkérdőjelezhető néhány valódi vírusirtó online viszonteladójának gyakorlata, akik valódi vírusirtóik reklámozásához hasonló módszerrel Secure Shield eltávolítót kínáltak, anélkül, hogy a károkozó létezéséről megbizonyosodtak volna, vagy egyáltalán ellenőrizték volna, hogy a reklámozott antivírus valóban eltávolítja-e a hamis biztonsági szoftvert.