A BBC szerint egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy valójában hányan vetik alá magukat szépészeti okokból a vaginaműtéteknek, hiszen többnyire magánorvosoknál végzik az ilyen beavatkozásokat. Ám csak a hivatalos ellátórendszerben, az NHS-ben regisztrált operációk száma 70 százalékkal emelkedett, és számuk tavaly elérte az 1118-at.

Ugyanakkor a műtétet kérők "sokkolóan kevés információval" rendelkeznek a friss tanulmány szerzői szerint arról, hogy milyen kockázatokkal és negatív következményekkel járhat az effajta beavatkozás. (A brit nők a felmérések szerint elsősorban a szeméremajkak közül kitüremkedő szövetdarabkákat távolíttatják el, mert úgy gondolják, hogy mostanában ez az "esztétikus".)

Máris bírálják a szerzőket

A plasztikai sebészek természetesen azonnal támadni kezdték a tanulmányt, amelynek szerzői a University College London (UCL) munkatársai.

A szerzők ugyanakkor kiemelik: alig akad olyan kutatás, amely az operációk hosszabb távú következményeit dokumentálnák. A magánsebészeknél 3000 fontba kerülő műtét a UCL munkatársai - Sarah Creighton nőgyógyász és Lih-Mei Liao pszichológus - szerint negatív mellékhatásokkal járhat. Így például csökkenhet a páciensek szexuális érzékenysége, és a kielégülés esélye is. A szövetek eltávolítása az idegek károsításával is jár ugyanis.

Szüléskor pedig fokozott vérzéshez vezethet egy ilyen műtét, bár Creighton és Liao itt inkább csak párhuzamokra tudott támaszkodni, miután hasonló beavatkozások hosszabb távú hatásairól csak a nők rituális (vallási okokból végzett) megcsonkítása (körülmetélése) kapcsán állnak rendelkezésre adatok. Éppen ezért Creighton szerint a szeméremajkak plasztikázását a jövőben szigorúan mérlegelni kell, elsősorban a hosszabb távú hatások elemzésével.

Ugyanakkor Douglas McGeorge, a brit plasztikai sebészek szövetségének korábbi elnöke visszautasítja az összehasonlítást a nők körülmetélésével. Szerinte a szeméremajkak esztétikusabbá tétele sokkal kisebb mértékű beavatkozás, és nincsenek ennyire drasztikus mellékhatásai. Egy másik plasztikai sebész, Angelica Kavouni úgy véli, hogy a UCL munkatársai friss tanulmányukban "terrorizálják a pácienseket", és a hosszú távú következményekről csak sugallják a következtetéseket.