A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A Gaya-korszak Kr. u. 42-től 562-ig között tartott, fél évezredes fennállása idején kis városállamok alkothatták ezt a szövetséget, amely később a Szilla nevű nagyobb koreai királyságba olvadt be. Szilla hódítása nem vetett teljesen véget a rendkívül fejlett Gaya-periódusnak. A kutatók máig vizsgálják például a kifinomult öntészeti eljárásokkal itt készített vaseszközöket. A korszak aranyművességét pedig egy különleges korona is bizonyítja.
A Gaya-konföderáció Korea délkeleti részén alakult ki, és voltak kapcsolatai Japánnal is. Feltehetően ekkor még a koreaiak adták át tudásukat a szigetországiaknak, jóllehet vannak olyan japán elméletek, amelyek szerint Gaya már akkor is japán hatás alatt álló koreai terület volt. (Ezt tudományosan nem sikerült sosem bizonyítani, viszont a XX. századi japán hódításokat támasztották alá vele ideológiailag a harmincas-negyvenes években.)
A most rekonstruált lány 16 éves lehetett, széles, lapos arca volt, ahogyan a mai ázsiaiaknak, hosszú nyaka és karcsú teste. A lány 1500 éve halt meg - "újjászületése" a koreai Nemzeti Palotamúzeum és a koreai kulturális örökséggel foglalkozó Gaya Nemzeti Kutatóintézet együttműködésének köszönhető. A restaurációt kétéves kutatómunka előzte meg. A lány maradványait ugyanis még 2007 decemberében találták meg. A sírban, amely Changnyeong megyében található, az ő maradványai voltak egyedül épségben, három másik személy csontjai töredékesen kerültek elő, és a valószínűsíthető ötödik maradványai teljesen eltűntek.
1500 éve így nézhetett ki a lány |
Sírrablók ugyanis már kifosztották ezt a temetkezési helyet, amely valószínűleg a hiányzó, ötödik ember sírja lehetett, őt szolgálói vehették talán körül a földbe temetve. A négy megtalált ember - két férfi és két nő - a hatodik században haltak meg; vagy megfojtották, vagy pedig megmérgezték őket.
A lány korát a fogai alapján próbálták megállapítani. Csontjainak vizsgálatából kiderült, hogy sokat kellett térdelnie, és valamit a fogaival kellett rendszeresen elharapnia - állítják a koreai régészek, akik szerint egy szolgálólány, de nem rabszolga földi maradványait találták meg. Ezt bizonyítja, hogy arany fülbevalót viselt.
Ha tényleg szolgáló volt a 16 éves lány, akkor feltételezhető, hogy ura vagy úrnője halálakor ölték meg - a három másik személlyel együtt. Erről a hírek nem szólnak ugyan, de más régészeti leletek alapján nem ritka, hogy ősibb időkben a sírokba a szolgáival együtt temették el a fontosabb embereket.
