A napi amerikai összfogyasztás 3.6 zettabyte, amiben nem csupán az elolvasott emailek, könyvek és újságok, hanem a tévéműsorokban, online videókban és játékokban hallott szövegek és látott pixelek is helyet kapták. Ugyan az általánosítások és becslések miatt jelentős hibaszázalékkal kell kalkulálnunk, a fogyasztott adatok nagyságrendje és a felmért trendek több mint jelzésértékűek.

Ami a fogyasztási időt illeti: az amerikai fogyasztók közel 12 óráig vannak naponta közvetett vagy közvetlen módon kitéve valamely médiumnak, annek több mint felét a televízió és a rádió tölti ki, ellenben nyomtatott sajtóval az átlagfelhasználó csak napi 36 percet tölt el, további hat órát pedig a számítógépek és a játékok teszik ki.

A legtöbb szót az amerikaiak a tévéből hallják, a naponta hallott szavak több mint fele érkezik onnan. A rádióból alig hallanak szavakat, az emberek ugyanis főként a zenét hallgatják onnan. A számítógépekből, a netről a szavak egynegyedét fogyasztják, a játékokból fogyasztott szöveges vagy hallott tartalom elhanyagolható mennyiség. Egy korábbi, 1980-as felméréshez képest az is kiderül, hogy a huszonnyolc évvel ezelőtti médiafogyasztási szokásokhoz képest most naponta 140 százalékkal több szóval találkozik az amerikai népesség.

A tanulmányból az is kiderül, hogy huszonnyolc év alatt a kontinensen élők 350 százalékkal több adatot fogyasztanak. Az információfogyasztás éves növekedése 5.4 százalék, ami jóval alatta van annak a tempónak, amellyel a tárolókapacitás és a processzorok számítási sebességének növekszik - tehát tudnánk több tartalmat és információt is kezelni, csak nem tesszük. Erre több magyarázat is érkezhet: azért olyan kevés a szakértők szerint a napi 34 gigabyte, mert nem számoljuk a számítógépek közti adatforgalmat, mert a TV-jelek által továbbított adatforgalom nem ugrott meg drámaian 1980 óta, illetve az online videóknál használt tömörítési technikák miatt mérsékelni tudjuk az amúgy igen nagy trendnek számító videonézést, ill. annak forgalmát is.