A riboszómák tanulmányozásáért odaítélt kémiai díjról úgy nyilatkozott az orosz akadémiai molekuláris genetikai intézet igazgatóhelyettese, Vjacseszlav Tarantul professzor, hogy rászolgált az elismerésre a tekintélyes puscsinói fehérjekutató intézet igazgatója, Alekszandr Szpirin akadémikus is, hiszen évek óta kutatja a riboszómákat, és működésük alapelveit is leírta.
Az orvosi Nobel-díj ügyében pedig Vlagyimir Szkulacsov akadémikus, a moszkvai Lomonoszov Egyetem egyik dékánja állítja, hogy tanítványának, Alekszej Olovnyikov gerontológusnak is kijárt volna az elismerés. Még 1971-ben ő állt elő azzal a gondolattal, hogy a sejtek osztódása a kromoszómák végén lévő telomerek rövidülése miatt ér véget, márpedig az idei díjazottak ezt az elméletet bizonyították be.
Az amerikai kutatók azonban a telomerek rövidülését gátló enzimet is felfedezték, ráadásul – mint egy másik orosz tudós, Jegor Jegorov, az akadémia molekuláris biológiai kutatóintézetének professzora is rámutatott – ők évtizedeken keresztül foglalkoztak ezzel, míg Olovnyikov egyetlen – igaz, zseniális – cikket szentelt a témának.
Moszkva ezzel évek óta tartó sorozatot folytat; tavaly például az osztotta meg a nemzetközi tudóstársadalmat, hogy Robert Gallo amerikai biológus, a HIV vírus egy korai azonosítója miért maradt ki a díjazott AIDS-kutatók közül
Orosz reklamáció a Nobel-díjak miatt
Orosz tudósoknak is helyük lett volna a Nobel-díjasok idei listáján, reklamálnak egyes moszkvai tudományos körökben.
Élő adásban kért bocsánatot a Vajdasági RTV híradósa: „A közszolgálati média évekig nem töltötte be a feladatát”
Pikó András az egyeztetésről Karácsonnyal: A főpolgármester javaslatairól is elkezdtünk beszélgetni, bár ne tettük volna!
Nemcsak a minisztérium, hanem a kormány hajóján is nagy léket ütött Tótth András energetikai államtitkár távozása
Atomerőművi problémák: továbbra is rezeg a léc Pakson
A nyári termelési krízishetek után már nem „csak a szokásos” a helyzet a paksi atomerőműben.
