A kutatók kiderítették, hogy az örökítőanyag minden egyes építőeleme átlagosan 143 millió generációnként mutálódik. Ez roppant gyors tempónak számít - írták a Science című tudományos folyóiratban a tübingeni Max Planck Fejlődésbiológiai Intézet munkatársai a Der Standard című osztrák lap netes kiadása szerint. Az evolúció most mért sebessége megmagyarázza, hogy miért veszítenek hatásukból a gyomirtók mindössze néhány év elteltével.

A tübingeni kutatók a lúdfű (Arabidopsis thaliana) genetikai fejlődését követték nyomon 30 generáción keresztül, elváltozásokat keresve   növény örökítőanyagában. Arra az eredményre jutottak, hogy egy DNS-építőelem egy generáción belül egy a 143 millióhoz valószínűséggel változik meg.

Ha belegondolunk, hogy mennyi DNS-építőelem alkotja minden egyed örökítőanyagát, és hogy egy fajon belül mennyi egyed létezik, összességében hihetetlen sebességet kapunk - mutattak rá a kutatók. - Ezáltal az élőlények néhány generáció alatt alkalmazkodhatnak az új körülményekhez. Így lesznek ellenállóak a gyomok is az irtószerekkel szemben.

A kutatók abból indulnak ki, hogy az embernél is hasonló gyakorisággal fordulnak elő mutációk. A Földön jelenleg élő közel hétmilliárd ember esetében minden egyes DNS-építőelem mutálódik folyamatosan valahol a bolygón.