A tenyésztés nyomaira bukkantak a kutyagénekben

Összesen 275 pudli, dakszli, terrier és egyéb fajtiszta kutya vizsgálatakor 155 olyan szegmensre bukkantak a DNS-ben, amelyek a tenyésztés során jelentősen megváltoztak. Ezek között vannak olyanok is, amelyek meghatároznak bizonyos fontos jellegzetességeket, mint például a szőr színe, a nagyság vagy a viselkedés - derül ki az amerikai tudományos akadémia szaklapjának (PNAS) honlapján megjelentetett tanulmányból.

A vizsgálati eredmények bizonyos emberi gének funkciójáról is szolgáltattak információkat. A shar-pei-nél például eltérést azonosítottak a HAS2 jelű génnél, amely a bőr túlzott ráncképzéséért felelős. Ugyanez a HAS2 jelű gén az embernél egy ritkán előforduló bőrbetegség kialakulásában is szerepet játszik. A beagle fajta esetében olyan génre bukkantak, amely az embereknél megváltoztatja a testtömegindexet és bizonyos anyagcsere-jellemzőket.

Annak felkutatására, hogy a tenyésztési eljárások során az örökítőanyagban milyen régiók és milyen gének változtak meg elsősorban, Joshua Akey, a Washingtoni Egyetem kutatója és csoportja tíz különböző kutyafajta egyedeit vizsgálta meg.

Sok gén felelős olyan jellemzők kialakulásáért, mint a szőr színezete és mintázata, a nagyság és a csontozat. Azt, hogy pontosan mely géneket befolyásolta jelentősen a tenyésztési folyamat, egyelőre nem tudják megállapítani a tudósok, mivel mind a 155 megtalált szegmenshez több gén is tartozik.

Az emberiség történetében a házikutya (Canis lupus familiaris) háziasítása a legrégebb óta tartó kísérlet, amelyből eddig több mint négyszáz különböző kutyafaj jött létre. Ezek külalakban és viselkedésben is jelentősen különböznek egymástól. Bár a háziasítás már legalább tizennégyezer évvel ezelőtt megkezdődött, a fajok közti leglátványosabb különbségek csak a közelmúltban alakultak ki.